A mai napom II

Délelőtt fél 11 van. A Fifth Avenue és a 42. utca sarkán vagyok a New York Public Library-ban.
Már vagy százszor elsétáltam mellette, de csak most először jöttem be.
Nem sokkal New Yorkba érkezésem után csináltattam olvasójegyet egy a 23. utcában lévő kis könyvtárban, és akkor ott mondták, hogy azzal ide is járhatok.

Megnyílik New York. Olyan szabadságot érzek, mint még soha ezelőtt. Most, hogy vége lett a sulinak, nagyon sok szabadidőm lett, és oda mehetek ahová csak akarok. Lényegében minden délelőtt 5 óra szabadidőm van. Ez alatt New York bármely pontjára eljuthatok, és időben visszaérek.
Persze ilyen hidegben talán jobb ha otthon maradok, de mint 2 nappal ezelőtt, ma is dupla forgatás miatt el kellett jönnöm.

Fél9-kor indultam. A forgatás 8-kor kezdődö tt, de hála Istennek csúszott 40 percet.
Hogy miért nem lehetek ilyenkor otthon???
Mert a szobámba a studión át vezet az út, és ha a studióban munka van, akkor nem lehet átmenni rajta, azaz ha reggel nem jövök el, akkor otthon ragadok és nem tudom felvenni a piciket suli után. Ez meg ugye egy au-pairtől óriási nagy hiba lenne.
Délután pedig mindig kapok sms-t, ha vége a forgatásnak, és haza lehet menni.

Tehát ma reggelt fél9kor jöttem el, a kislányt leraktam a suliban, majd 1-es metróval irány a Times Square.
Kopogott a szemem az éhségtől. Otthon nem tudtam megreggelizni, mert mikor lementem a konyhába, már ott voltak a színészek, és hát mégse kéne az ő társaságukban kenyeret kenni :) . De egyébként sem volt otthon semmi ehető.
Tehát a Times Square környékén kerestem alkalmas reggelizős helyet. Percenként belebotlottam egybe, de egyik sem volt az igazi. Végül elsétáltam a kedvenc helyemre ami a Fifth Avenue és a 37.utca sarkán van. Ott aztán csodás panorámával fogyasztottam el a reggelimet és ittam meg a teámat.
Ó, ha minden reggel ott reggelizhetnék, minden napom tökéletesen indulna :) .

Innen a könyvtár csak 5 blokknyira(=5 perc) van.
Simán besétáltam. Az előttem és az utánam lévő táskáját ellenőrizték, de az enyémet nem. Ezen meglepődtem. Akár terrorista is lehetnék, nem?

Megszólítottam egy srácot(akinél sok könyv volt) az előcsarnokban, a tipikus szöveggel: "Szia, új vagyok itt, tudnál segíteni?" Persze segített. Mondtam neki, hogy egy kellemes nyugodt helyet keresek, ahol lehet tanulni. Visszakérdezett, hogy a "Reading Room"-ot keresem?
Hmmm.... igen!

Felmentünk lifttel a 3- emeletre, és ott bevezetett az olvasóterembe.
A Reading Room óriási és káprázatos. Ez is olyan tipikus New York-i hely, ami jó pár amerikai filmbe bekerült.
Ja és van ingyen wifi. Tehát ha legközelebb "kidobnak" otthonról, ez a hely tökéletes "csövező hely" lesz.
De ha nem dobnak ki otthonról, akkor is el fogok néha jönni ide. Tanulni. Ma kicsit angolozni fogok, de az lenne a legjobb, ha sikerülne megkérni egy pesti ismerőst, hogy küldjön nekem egy implantológia könyvet...

Na abbahagyom az üres fecsegést, és szétnézek a teremben. A belső magassága szédítő, és a mennyezetet gyönyörű freskók díszítik...
Legközelebb lefényképezem és megmutatom miről írok.

Holnap reggel megyek Washingtonba két napra. Közben egész New York a közelgő hóviharról beszél. Dóritól ezt az sms-t kaptam Washingtonból: "Holnapra hóvihart jósoltak, 30 centit, remélem rendben lejutsz. Azért figyeljük az időjárás jelentést. Puszi "
A host mamám is aggódva jött oda hozzám, hogy lehet holnap nem tudok eljutni Washingtonba.
Majd később Dóri telefonon is hívott, hogy az ő host szülei azt üzenik nekem, hogy ők szívesen látnak Washingtonban bármeddig, és esetleg készüljek föl arra, hogy nem fogok időben visszajutni New Yorkba.

Na köszi :) .

Azért remélem, hogy mindenki csak túlparázza. Minden esetre elviszem magammal azt a sínadrágot, amit múlt héten vettem arra az esetre, ha nagyon-nagyon hideg lenne.
Vicces ugye? Egy New York központjában lévő au-pair sínadrágot vesz a hideg ellen.
Biztosra akarok menni, hogy nem fogok fázni :).