A "Shit!" tipikus amerikai szleng. Minden nap hallani az utcán. Jelentése: "A francba!/Basszus!"
A leggyakrabban a metron hallom. Amikor becsukódnak a szerelvény ajtajai, gyakran akad egy-két ember aki hirtelen felugrik, majd mikor rájön , hogy már késő leszállni, csak annyit mond: "Shit!", és visszaül.
Már velem is megtörtént, hogy nem szálltam le időben. Talán nem kéne elbambulni...
UPPER WEST SIDE
Múlt héten megnéztem a Central Park jobb oldalán lévő negyedet(Upper East Side), ezen a héten pedig ellátogattam a Park bal oldalán lévő Upper West Side-ra.
Subway-el mentem a Central Parkig, majd leültem a Columbus Circle-ön reggelizni(forgatás miatt ismét nyugodtabbnak találtam máshol reggelizni, mint otthon).
Columbus CircleAz volt a cél, hogy végigsétálok a Central Park bal oldalán, néha áttekintve a Broadway-ra.
Indulás.
Na hol kötök ki rögtön? Starbucks Coffee. Annyira tipikus. Egy süti, majd restroom...
A környékről egyébként Manhattan másik vége, a Financial District(Üzleti Negyed) jut eszembe. Természetesen nem azért mert találtam egy másik Wall Street-et, hanem mert itt is rengeteg öltönyös fiatal rohangál. Hát igen. A sztár-ügyvéd gyakornokok. :D.
LINCOLN CENTER
A B'way-on a W62nd és a W65th Street-ek között helyezkedik el.
Egy hatalmas kulturális központ: zene, opera, tánc, színház...
A Metropolitan Opera a Midtown-ból költözött ide, mert nagyobb helyre volt szüksége.
Olvastam róla, láttam róla képeket. Márvány épület, vörös szőnyeg, Chagall freskók..., állítólag nagyon érdemes megnézni.
Tudjátok mit láttam az egészből?
Nézzétek a képet:
Na igen. Jajj de szép! Ugye?
Nos hát így néztem meg a híres Lincoln Centert. Shit!
Éppen átépítik. Körbejártam az egészet, nem találtam bejáratot. Pedig csak be lehet jutni valahogy!
Már mindegy.
Még jó, hogy jövőre is itt leszek. Visszajövök tavasszal.
Lincoln Center-es "élményekkel" tele lesétáltam pár utcát észak felé. Arra voltam kíváncsi, hogy milyenek a tipikus upper west side-i utcák.
Már megint úgy éreztem, hogy nem Manhattanban vagyok. Felhőkarcolók? Sehol.
Egyébként teljesen rendben van a környék, nem tudnék rá negatív kritikát írni.
Figyeltem az utcák számozását. Az 59. utcánál indultam, és az volt a terv, hogy kb. a 70-nél visszatérek a Central Park mellé, azaz a Central Park West sugárútra. A világhírű Amerikai Természetrajzi Múzeum a 77. utcánál kezdődik. Talán ez a legfontosabb látnivaló az egész Felső Nyugati Oldalon(Upper West Side-on).
Útközben elsétáltam pár látnivaló mellett, csináltam pár képet, de nem mindig tudtam, hogy miről.
AMERICAN MUSEUM OF NATURAL HISTORY
A világ legnagyobb természettudományi múzeuma. Wow..., nagy szavak. A világ legnagyobb... Tehát ha ezt megnéztem, már be se kell mennem máshová, mert ettől nagyobbat vagy jobbat úgysem fogok már látni? :)
Mára már négy háztömbnyire nőtt a komplexum, a kiállitási tárgyainak száma pedig 30 millió.
A két legnépszerűbb részlege a dinoszauruszok tára és az Ocean Life, mely az óceán életét mutatja be.
American Museum of Natural History
T-Rex
Egy "kicsit" nagyobbak nálam :)
BarosaurusNem vettem jegyet, nem mentem be a kiállításra, csak a csodás előcsarnokot néztem meg. Rengeteg múzeum előcsarnokában jártam már, de még sosem éreztem akkora vágyat mint itt, hogy bemenjek.
Visszajövök, ha rátudok szánni egy teljes napot, na és néha el kell majd hoznom ide a gyerekeket, és akkor ingyen lesz számomra... Szóval nem kell elsietni a dolgokat.
Az előcsarnok falain több idézet is volt Roosevelt-től.
Az egyiket majd később lefordítom nektek.
A Természettudományi Múzeum után ismét eltávolodtam a Central Paktól, és megkerestem a CHILDREN'S MUSEUM OF MANHATTAN-t(Manhattani gyermek-múzeum). A 83. utcánál van.
Bementem, rögtön odajött hozzám a biztonságiőr. Na igen, én voltam az egyetlen gyerek nélküli belépő. Elmagyaráztam neki, hogy csak valami program füzetet szeretnék. Kaptam, utána pedig szépen kinyitotta nekem az ajtót.
Shit!-még csak az "előcsarnokot" sem tudtam megnézni.
Amint megláttam a múzeummal szemben lévő cukrászdát, rögtön elfelejtettem, hogy az előbb szinte kidobtak.
Nagyon hangulatos. Nem lehetne egy ilyet nyitni Budapesten a Pillangó park-ban is? Évike úgy örülne! Álmodik a nyomor.
Gyönyörű ablakok, bent a falon képek, az üvegpult alatti sütiket pedig meg sem merem említeni.
Miután eldöntöttem, hogy nem tömök magamba egy sütit sem, elindultam nyugat felé. Irány Manhattan nyugati határa, a Hudson folyó partja. Itt található a RIVER SIDE PARK. Gyönyörű. Rengetegen futnak, babakocsit tolnak, kutyát sétáltatnak...
A katonák és tengerészek emlékműve
Firemen's Monument(Tűzoltók emlékműve)A 100. utcán mentem vissza a Broadway-re.
Több szép kis park keresztezte az utamat.
Tipikus Upper West Side-i lakóházak
Eljutottam az Amsterdam Avenue 100. és 111. utca közötti részére. Hetek óta tervezek ide jönni.
Na mi van itt? Egy kis darab otthon... :)
Magyar cukrázda
De régen láttam rétest :)
Bementem, körbenéztem.
Egy kis sötét, középszintű cukrászda, mely teljesen tele van vendégekkel. Mikor otthon meséltem a host szüleimnek hol jártam, mondták, hogy nagyon népszerű a hely.
Valójában senki sem beszél a cukrászdában magyarul,és egyetlen magyar kiírás sincsen. A réteseket nem kóstoltam meg, talán majd legközelebb. Úgyis jövő héttől a közelbe fogok iskolába járni.
A következő látványosság amit megnéztem, a KERESZTELŐ SZT. JÁNOS-SZÉKESEGYHÁZ.
Na ez már valami!!! Ide érdemes bemenni. Már kívülről is eszméletlen, de mikor bemégy, nem találsz szavakat. Az a hatalmas belső magasság, azok az oszlopok...
New York hatalmas anglikán katedrálisa 180 méter hosszú, 45 méter széles. A kézzel faragott vízköpőkkel díszített neogótikus templomról azt állítják, hogy a legnagyobb a világon.
Cathedral of St. John the Divine
Templomból kis, az Amsterdam sugárútról irány a Broadway Avenue, pár perc séta, majd érkezés a Columbia Egyetemhez.
New York elit egyeteme, a COLUMBIA UNIVERSITY
Az Egyesült Államok egyik legkiválóbb,legpatinánabb egyetemének számít.
1754-ben alapították, és eredetileg Manhattan alsó részén volt.
Az egyetemet szándékosan magaslatra építették, hogy az utca szintje fölött legyen.
Az egyetem legnépszerűbb 3 kara a jogi, az orvostudományi és az újságírói.
Jujjj, mit nem adnék ha itt tanulhatnék orvostudományt...
Persze semmi bajom sincs a SOTE-val, de miközben itt járkálok a Columbia területén, csak elfog egy kis irgység :).
A főbejárat
ALMA MATER
Matematika tanszék, ide cseppet sem vágyok :)
Business
Művészetek, színház
Ebben az épületben fogok tanulniAz egyetem főbejáratánál, a 116. utcánál van az 1-es subway megállója, innen mentem a Times Square-re. A Times Square egy nagyobb csomópont, több subway-re is átszállhatsz, így jutottam haza a R metroval.
Otthon átlapoztam pár könyvet az Upper West Side-ról, és rájöttem, hogy még a fele hátra van, mert egy halom fontos hely mellett csak elmentem.
Még a héten visszamegyek.
POST OFFICEKész kabaré.
Négyszer mentem el postára, mire föladtam két levelet.
Én úgy álmodtam meg a dolgot, hogy elmegyek, beállok egy sorba, az ablaknál odaadom egy kedves hölgynek vagy úrnak a leveleimet, lemérik azokat, és tesznek rá bélyeget.
E helyett...
Hétfőn, másfél órával mielőtt fel kell vennem a kislányt a suliban, elmentem a legközelebbi postára, ami cseppet sem volt közel, pláne miután senki sem tudta a környéken, hogy merre van.
És nem ám szép zöld-piros az épület mint otthon, hanem alig észrevehető.
A sor hatalmas, de sebaj, van időm, kiállom. Odajött hozzám egy helyi dolgozó, és mondta, hogy ha csak leveleket akarok feladni, azt ne így tegyem, mert van annak gyorsabb módja is.
Odavezetett valami kis ablakhoz, ahol majd lemérik a borítékokat, és megmondják nekem hány dolcsis bélyeg kell rá, majd oda kell mennem a most figyeljetek: bélyeg-automatához!!!, és ott veszek bélyeget. Ebből a csodás tervből az lett, hogy negyed órát vártam mire lemérték a borítékokat(egy eltűnt csomag keresésével voltak elfoglalva), és kezembe adva a két levelemet, gyorsan elhadarták mi a súlyuk, milyen árú bélyeg kell rá, aztán elviharoztak újra csomagot keresni. Csak egyre nem figyeltek, nem mondták meg, hogy a két boríték közül melyikre kell melyik bélyeg. Ááááá.
Ez az egész "géptől veszek bélyeget" dolog egyáltalán nem tetszett, így úgy döntöttek, maradok a az otthon megszokott "ablakos" történetnél.
Persze már nem volt időm újra beállni a sorba, indulnom kellett a kislányért.
Másnap reggel mielőtt elindultam volna Upper West Side-ot nézni, 8-ra elmentem a postára, na de az ablakok zárva voltak, csak automatákat találtam. Shit!
Vártam 9-ig, semmi.
Mondták a szintén várakozók, hogy esetleg egy másik posta "jobban" nyitva lesz. Fél óra rohanás után megtaláltam a "másik" postát, de ott sem volt senki, csak az automaták... Shit!
Ekkor már biztos voltam abban, hogy a két levél nem fog megérkezni időben a szülinaposokhoz.
Végül a következő nap délben kerültek bélyegek a borítékokra, természetesen ablaknál... Megkérdeztem, mi lehet annak az útja-módja, hogy leveleim extra gyorsan érkezzenek címzettjeikhez. Huszonnégy dollár(4400Ft) levelenként. Shit!
Nem fognak időben megérkezni.
CSODASZÉP NEW YORKSosem láttam még olyan szépnek a várost, mint a héten. Mivel vége a nyárnak, kicsit lejjebb esett a hőmérséklet, és ettől annyira friss lett a levegő, hogy vétek lett volna otthon ülni.
Egész héten elég volt egy farmer és rövid ujjú, csak azért volt egy sál mindig a táskámban, hogy legyen mit a vállamra teríteni, ha légkondis helyre mennék. Ugye már írtam az amerikaiak légkondi-mánájáról...
Szikrázó napsütés, friss szellő, csodaszép város... de nehéz lesz egyszer innen hazamenni.
Télen a sárban ázva és a szmogot szagolva majd biztosan változik a véleményem :).
Míg a kölkök délutánig suliban vannak, gondoltam shoppinggal töltök néhány délelőttöt. Sürgősen kéne valami zárt cipő és melegebb kabát, mert bármikor beköszönhet a hideg. És akkor fázni fogok... Hát igen, ez van ha az ember lánya nyár közepén jön Amerikába. Csak nyári cucckat hoz ki.
PARTY CITY
Erre az üzletre (vagy inkább áruházra) a 14 utcán találtam rá, a Union Square-től nyugatra.
Party City, na ilyet se láttam még.
Azt már írtam, talán pont az ez előtti bejegyzésemben, hogy itt Amerikában nagy divatja van a partyknak. Most már azt is tudom, hogy lehet rá beszerezni a kütyüket.
Annyi érdekesség, látnivaló volt az üzletben, hogy közel egy órát töltöttem el bent.
Mivel egy hónap múlva Halloween, már minden bolt tele van kellékekkel. Nincsen egy olyan üzlet sem, ahol ne árulnának halloween-i kütyüket. Persze a Party City sem maradhat ki. Olyan Halloween-i kellék kínálata van az üzletnek, hogy lesett az állam. Olyan dolgokat árulnak, hogy aki azokat kitalálta, az nem lehet normális. Persze baromi szórakoztató végignézni őket.
Például egy egész sor csak jelmezekkel volt tele.
Nagyon állat. Lost Puppy :).
Ezt a rucit néztem ki magamnak :)
A TÖRPÉKCsak hogy róluk is meséljek... ugyanolyan cukik voltak a héten mint máskor is.
Napi egyszer összekapnak, ilyenkor jól elszeparálom őket. Hihi. Az a szabály, hogy csak az engedélyemmel szólhatnak egymáshoz, persze rögtön jönnek engedélyért :).
A probléma szinte mindig ugyan az. Ugyanazzal a játékkal akarnak játszani.
Ebből én azt tanultam meg, hogy ha lesznek gyerekeim, mindig ugyanazt fogják kapni, ugyanakkorát, ugyanabban a színben... kac-kac.
Ha suliba viszek valakit, az mindig a kislány. Hétfőn nem akart suliba menni. Megígértem neki, hogy majd ott maradok vele egy picit. Ebből az lett, hogy nem akart elengedni. Mikor felálltam mellőle, elkezdett sírni. Azt mondta, hogy maradjak vele egész nap. Ez ugye lehetetlen kérés.
Aztán jött a felmentősereg. Apuka megjelent a tanterem ajtajában, mondta, hogy reggel nyűgös volt a gyerek, és gondolta megnézi mi újság vele. Gyorsan áttettem az ölébe. Fél óra múlva sikerült otthagynia a gyereket sírás nélkül a suliban. Én már akkor már régen otthon voltam.
Az lett a eset következménye, hogy a héten nem vittem suliba a picit, mert szülők úgy látták jobbnak, ha ők viszik. Én is jobbnak látom :).
Persze délután én megyek értük. Kedden sikerült nagyot alakítania a kislánynak. Közölte velem, hogy suli után ne a parkba menjünk rögtön, hanem haza, mert fel akar venni egy bugyit. Miért nincsen rajtad? Nincsen... és erre letolja a naciját a Broadway és a 19. utca sarkán, hogy megmutassa. A másodperc töredéke alatt visszarángattam rá.
Egyik este csomag jött Ausztráliából. Ott is élnek rokonok.
Baromi vicces ajándékot küldtek a gyerekeknek. Két nagy doboz zselé por. A fürdőkádba kell tenni. Ki is próbálták. Nagyon klassz, én is akarok!!! Képzeljétek el, hogy a víz amiben fürödtök zöld, illatos zselévé változik. Baromi jó...
INTERNET NÉLKÜL,MAJD MÉGSEMHogy mi a legfontosabb személyes tárgy számomra New York-ban? A pénztárcám és a vízumom után a laptop-om. Azon keresztül tartom a kapcsolatot mindenkivel és mindennel(család, barátok, hírek, szótár, zene...stb.).
A laptopom "wifi-fogója" nem valami tökéletes. Néha úgy dönt, hogy nem fogja be a netet, igaz csak nagyon ritkán. Ami viszont mindig probléma, hogy nem tudom használni a skype-ot, nem tudok pl. facebookra képeket feltölteni...stb. Ezek nem élet-halál dolgok, de azért eléggé bosszantanak, így úgy döntöttem, hogy hallgatok nővérem szavaira, és veszek egy külső wifi-fogót(external usb wifi adapter). Meg is vettem már egy hete, aztán most végre neki is álltam beüzemelni. Az lett a "beüzemelés" vége, hogy nem hogy nem lett jobb a netem, teljesen megszűnt. Shit!!!
Letöröltem gyorsan a feltelepített programot, hogy visszacsináljam az egészet, de semmi. Kész vége, nincsen netem. Ááááá. Másnap megkértem fogadóapukámat, hátha neki sikerül. Fél óra küzdelem után feladta.
Persze van a studioban számitógép és azon net, amit valójában bármikor használhatok, de például most is tele van a helység emberkékkel(fotóznak), és ilyenkor nem szívesen megyek le. Egyébként nem zavarnám őket, de én feleslegesnek érezném ott magamat.
Az a jó, ha van saját gépem a saját szobámban, és bármikor-bármennyit netezhetek.
Nem volt mit tenni, felhívtam Bertramot(Bí-t :D ), aki New Jersey-ben lakik, 15 hétig van az Államokban informatika továbbképzésen. Péntek este elugrottam hozzá Jersey City-be. Az apartmanjából a kilátás... nos, nem látni a Szabadság-szobortól Manhattant :). Jajjj, de rossz neki :D.
Hamar meg is csinálta a gépemet. Vicces, hogy én mennyit szenvedtem vele előtte.
Bertram, ezer hála és köszönet!
Tartozom egy szívességgel.
HÉTVÉGE,SUBWAYSzombatra azt tervezetem, hogy folytatom a kedden megkezdett Upper West Side felfedezését.
Azt viszont nem terveztem, miután reggel 6.20-kor feküdtem le, hogy már 9-kor fel is kelek. Csak hát a kedves host családom indult a szigetre, és elég nagy zajjal járt a készülődésük. Mikor kidugtam a fejemet a szobámból, már sehol sem voltak.
Irány a konyha, csináltam french toast-ot(bundás kenyér juhar sziruppal, isteni!), majd skypoltam apuval. Hurrááá!! Több mint 2 hónap után eljutottunk oda, hogy látnak a szüleim. Bertram, még egyszer köszi, hogy megcsináltad a laptopomat!
Hívott Dóri, hogy mikor érkezik be a city-be a vonata. Késve érkeztem a Grand Central-hoz(találkoztunk az óránál). Ekkor hívott Csilli is, és megbeszéltük, hogy csatlakozik hozzánk Upper West Side-ot nézni.
A Columbus Circle-ön találkoztunk.
A Columbus Circle-ön.Ideje volt már fölvenni az I love MIAMI pólómat :D .
Elindultunk, de végül semmit sem néztünk meg, hanem leültünk a Broadway közepén egy padra, és beszélgettünk. Már rájöttem, hogy ahhoz hogy várost nézzek, az előző este többet kell aludni, és egyedül kell menni, mert ha a csajokkal vagyok, úgyis csak dumcsizunk. Mindig akad téma... :D
Végül Manhattan másik végén az Üzleti Negyedben, a World Trade Center helye melletti Century 21-ban kötöttünk ki, mert Évike parfum-öt akart venni, mert elfogyott neki. Huh...micsoda mondat.
Végül a Sephora-ban vettem egy Donna Karan(DKNY) illatot. Csilli sem jött ki üres kézzel.
Ezután elváltunk. A csajok mentem Brooklyn-ba Csillihez pihenni az esti buli után. Nekem ugyanez volt a terv, csak otthon.
A Fulton Street-en több metro is megáll. A probléma az, hogy hétvégén lezárják a kisebb állomásokat. Dél felé könnyű menni, de az észak felé tartó vonat megállójához lejutni, nem csak "játék és mese". Na meg ugye folyik az építkezés a World Trade Center helyén. Az is megkavarja a subwayokat.
Fél órát rohangáltam fel s le(Shit!), mire megtaláltam a megfelelő lejáratot. Egy halom emberkét megkérdeztem, de senki sem tudta, vagy szintén ugyanazt kereste.
Áááááá.
Szóval mire a Union Square-re értem, majd vettem holmi(sali) vacsit a bio áruházban, majd haza, vacsi... indulhattam is Brooklyn-ba a megbeszélt helyre.
Leila, egy brazil au-pair jövő héten megy haza. Egy ír pub-ban van a búcsúztatója, oda megyünk ma este a csajokkal.
Metrora fel, irány Brooklyn. Folyton beszéltek a hangosbemondóba, de csak holmi recsegést lehetett hallani. Később aztán rájöttem, hogy azt mondták be, hogy a metro közlekedése megváltozott. Ezt abból vettem észre, hogy a vonat fékezés nélkül elsiklott a célállomásom előtt. Shit!
Leszálltam valahol máshol, és vártam 20 mire jött egy olyan szerelvény, ami vissza vitt, és letett egy a Csilli által megadott másik állomáson.
Dóri és Csilli, köszi hogy megvártatok!!!
Szemerkélő esőben mentünk a pub-ba. Leila kijött elénk, és bekísért az asztalhoz. Hangulatos kis hely. Ahogyan telt az idő, egyre többen lettünk.
Olasz-magyar-brazil barátságKésőbb beidult a karaoke buli is. Néhány bevállalós au-pair dalra is fakadt. Ugye Dóri :) ? Utólag is nagy taps csajok!!!
Sok-sok óra ülés után eluntam magamat, és szégyen-nem szégyen, elsőként hazaindultam. A subway a 7. sugárúton tett le. Shit!, azt hittem közelebb fog.
Tizenöt perc futás következett az esőben.
Vasárnap reggel ismét az Üzleti Negyedben voltam, majd onnan mentem Brooklyn-ba. Persze ismét hosszabb mertokeresgetés után(kicsit elnéztem a vonalakat).
Nagy magyar au-pair találkozó kerekedett a dologból. Mikor odaértem a plázába, már együtt volt Csilli, Dóri, Zsófi, majd egy óra múlva csatlakozott hozzánk egy másik Dóri is. Összesen öten lettünk. Öt magyar au-pair New York-ban, egy szép vasárnap délután..
Holnaptól némi változás lesz, mert elkezdődik a suli. Szerdán pedig Manhattani au-pair találkozóra megyek(hurrá, végre megismerhetek pár manhattan-it), a hétvégét még nem tudom, de minimum elmegyek bulizni.
Aztán néhány fogadalom: többet fogok aludni(írom ezt most hajnali 1-kor), elkezdem a könyvemet(megjött a könyvem, amit Dóri rendelt meg: Jean Sasson: Princess), és megpróbálok kevesebbet írni a blogomba, mert túl sokat írok, és ugye úgysem olvassa el senki sem a végéig :). Ennek például itt a vége.
Washington Square Park
Washington Square Park
Empire State Building
