Sziasztok!
San Franciscoban reggel fél hat van(New Yorkban fél 9).
Sajna a belső motorom még a New York-i idő szerint működik, így korán keltem.
Az utóbbi napokban New Yorkban annyira elfoglalt voltam, hogy nem volt időm rendesen reagálni a megjegyzésekre, és ezért ezer bocsánat. Gondolok rátok folyton, gyakran többször is elolvastam a hozzászólásokat, mert annyira pozitívak, viccesek, informatívak.
Mivel itt kora reggel van, és ilyen korán még se reggeli, se városnézés, tökéletes alkalom nyílik arra, hogy végre válaszoljak nektek erre-arra.
Most kétszer újraolvastam a hozzászólásokat, és... :
A cuccaimra nagyon vigyázok majd Kaliforniában. Még tegnap este New Yorkban elmentem venni lakatokat, és mikor ideértem San Franciscoba, vettem még egyet :).
Szóval minden jól le lesz zárva. Minden városban lányszobában foglaltam szállást, talán a lányok a fiúnál megbízhatóbbak(???).
Fruzsi, azért nem írtam le neked, hogy hogy van a szívószál angolul, mert mosoly jelek közé raktad a mondatodat, és azt hittem viccből írod a kérdést :).
Lili, igazad van, annyira lefoglal California, hogy szinte eszembe se jut a barátom. Azaz az ex-barátom. Még hozzá kell szoknom a gondolathoz (: , hogy ő már csak ex-barát. Még egy hete sincsen, hogy szakítottam vele. Egyébként azóta egyáltalán nem kommunikáltunk, valószínűleg ez így lesz marad.
Ági, klassznak tartom, hogy egyáltalán nem félsz az egyedül utazástól, és jól megtalálod az egyedüllét pozitív oldalait. Én kicsit féltem a dologtól. Mikor a repülőn ültem California felé, volt egy kis félelemérzetem, de amint megérkeztem, és elfoglaltam a szállásomat, majd összehaverkodtam a szobatársakkal, minden félelmem elszállt :). És most egyelőre ott tartok, hogy élvezem a "magány" előnyeit, de igazából semmi más nem számít, csak az, hogy ma San Franciscoban ébredtem fel, és nemsokára nekivágok felfedezni a várost :).
Niki, köszönöm a "rondán is szeretni fogjuk a blogodat!!!" hozzászólásodat, örültem neki, és bíztam benne, hogy így lesz :). Egyébként már biztosan észrevettétek, hogy a hátterem újra a régi :).
DC.Dóri és Csilli, de most tényleg, hogy a fenébe férek bele 2 bőröndbe az au-pair évem végén? Valóba nem normális. Persze van egy harmadik, üres bőröndöm. Talán a California után New Yorkban annyi szuvenírt fogok venni, hogy arra is szükség lesz .... (:
Niki, miután vége a Kalifornia/Las Vegas/Grand Canyon túrának, visszautazom New Yorkba. Érkezésem napján a hostcsaládomnál fogok aludni, és a következő nap is ott alszom, de akkor már nővérem is velem lesz. Következő nap érkezik a családom(apu,anyu,hugi) NYba, velük a reptérről Washington DC.-be megyünk, majd két ott töltött nap után vissza NYba még 6 napra, ahol hotelben fogunk megszállni(az egész család), és utána aug. 16-án mind hazarepülünk Magyarországra, csak én nem azzal a géppel mint ők.
Renkovic, a spéci grapefruit kanálnak tényleg jobban örültem, mint a hiper-szuper fejhallgatónak :). De egyiket sem hoztam el Californiába :D. Magyarországon lesznek felavatva.
Csengének üzenem, hogy a blog jobb oldalán megtalálja az au-pair ügynökségem linkjét!
Balázs, néha tényleg azt hiszem, hogy csak lányok olvassák a blogomat, és ekkor Te írsz egy hozzászólást, és kiderül, hogy mégsem csak lányok.. :). Hurrá!
Chily, enjoy NY and Miami :) !
Hugi, alig várom, hogy megismerjem a pasidat :). Már csak bő 3 hét...
Legközelebb már San Franciscorol írok.
Üdv:
Évi
2010. július 25., vasárnap
2010. július 21., szerda
Változások
Szerda este éjfél van. Mivel az elmúlt három éjszaka nem tudtam 4-5 óránál többet aludni, és ma már hányingerem volt a fáradtságtól, elhatároztam, hogy ma este legkésőbb 11-kor lámpát oltok. Meg is történt, de aztán hirtelen mondanivalóm támadt, így most elkezdek írni.
Először is készüljetek fel arra, hogy a blogom csodás zöld-kék-barna háttere egyszerre csak el fog tűnni. Kaptam erről egy figyelmeztetést a blogspottól...
Gondoltam, ha ez el fog tűnni, teszek fel egy másikat, de a honlap, ahonnan le szoktam szedni a háttereket, egyszerűen elérhetetlen. Szerintem túlterhelt, mert most több ezer blogírónak van 2 napja arra, hogy új hátteret tegyen fel az új listából...
Ezt túlmagyaráztam (: .
A lényeg a lényeg, hogy remélem rondán is szeretni fogjátok a blogomat :).
Amit még feltétlen meg akarok említeni (mielőtt még belevágnék a lényegbe), az az, hogy az előző két bejegyzésemre érkező kommenteket már háromszor is végigolvastam, és nagyon köszönöm őket, és ígérem, hogy reagálni fogok rá, csak most egy kicsit össze van "dőlve a világ", és még nem sikerült benne szabad perceket találnom.
Nos, akkor nézzük a tényleges mondanivalóimat :) :
Először is, a legutóbbi bejegyzésemben azt írtam, hogy " Vasárnap a feje tetejére állt minden. A részletekről majd később...".
És akkor nézzük a részleteket, de tömörítve: Három nappal ezelőtt megkértem a barátomat, hogy ne jöjjön velem Kaliforniába, és szakítottam vele. Aznap voltunk együtt pontosan 9 hónapja...
És akkor most nézzük a "nem tömörített" részleteket:
Az utóbbi hetekben sokkal kevesebb időt töltöttünk együtt, mint korábban. A találkozókat megbeszéltük, de többet az utolsó pillanatban lemondott, vagy le se mondta, csak elfelejtette. Én pedig otthon voltam, nem mentem sehová, vártam a hívására, ami nem jött.
A lemondásokkal az volt a baj, hogy már túl késő volt új programot szervezni, és végül egyedül maradtam aznap estére, vagy délutánra, de volt olyan is, hogy egy egész hétvégére.
Korábban ilyen sosem fordult elő. Amit megbeszéltünk, egyeztettünk, az úgy is lett azután.
Utálok minden egyes elpazarolt percet...
Néhány hete úgy érzem, hogy csak az időmet vesztegeti, nem lehet rá számítani, nem korrekt a megbeszélt dolgokkal kapcsolatban, de végül mindig "elfelejtettem" őket. És múlt vasárnap betelt a pohár.
Jó embernek tartom őt, mert az is, szeretem, és hiányzik. De az a helyzet, hogy saját magamat jobban szeretem, így úgy döntöttem nem kockáztatom meg azt, hogy a kaliforniai út közepén szakítunk.
Érdekes módon a barátaim szerint jó döntés volt lezárni a dolgokat, és éppen ideje volt már. Hmmm...
Ezek szerint volt valami, amit csak én nem vettem észre, haha.
És akkor nézzük a szakítás következményét, azaz hogy EGYEDÜL MEGYEK KALIFORNIÁBA.
Két hétig, városról-városra....egyedül.
Az elmúlt napokban alig aludtam, mert ugye teljes egészében át kellett szervezni a foglalásokat, törlés, majd újrafoglalás.
Egyébként itt megjegyzem a kíváncsiskodóknak, hogy egy dollárt sem buktam, mert minden közös foglalás olyan volt, hogy érkezés előtt 24 óráig vissza lehet mondani, és a teljes összeget visszaadják.
A változások:
-Nem fogok kocsit bérelni, mert egyedül nagyon drága lenne, így busszal fogok egyik városból a másikba utazni.
-Santa Barbarában nem csak néhány órára fogok megállni, hanem egy napot töltök majd ott.
Én ezt korábban is szerettem volna, de a pasim lebeszélt róla.
- Hogy még se legyek egyedül, hostelekben foglaltam szállást. Ezek olyan szállók, ahol diákok szállnak meg, akik között több az egyedül utazó, és ők össze szoktak verődni. Még nem voltam olyan hostelben, ahol ne találkoztam volna egyedül utazó diákkal. Tehát garantálva lesz a társaság.
Az, hogy mennyibe került az általam korábban San Diegoban lefoglalt hotel nekem+ a barátomnak 3 napra, azt nem írnám le, de abból a 3 napi hotel árból kijött 10 napi hostel szállás (: , plusz a városok közötti buszjegyek.
Egyedül a Las Vegas-i szálláson nem változtattam...
Az összes városban a központban fogok lakni, hurrá! Mindenhol lesz reggeli, ingyen internet(ez létfontosságú, haha)...
Úristen, szerintem még mindig nem fogtam fel, hogy mekkora kaland vár rám.
Egyedül, Kaliforniában, a magam uraként... és egy halom új ember.
Micsoda kaland lesz!!!
Persze hazudnák, ha azt mondanám, hogy nem félek, mert igazából a lelkesedés mellett egy nagy adag izgulás is megbújik bennem :).
Azt mondogatom magamnak, hogy én "tökös" csaj vagyok, nincsen lehetetlen. ÉS KÜLÖNBEN IS! -HA MOST, 24 ÉVESEN NEM VÁGOK NEKI EGYEDÜL KALIFORNIÁNAK, AKKOR MIKOR FOGOK? TEHÁT GYERÜNK!!!
Tudok 2-3 au-pairről, és egy magyar barátról is, akik ugyanekkor lesznek Kaliforniában mint én, de úgy néz ki, hogy nem ugyanazokon a napokon leszünk, ugyanazokban a városokban. Vagyis talán egy swéd barátnővel összefutunk majd Los Angelesben. Majd kiderül....
Egyébként a host családomtól tudom, hogy az előttem lévő au-pairük is egyedül ment Kaliforniába, amire a stúdió dolgozói csak úgy reagáltak, hogy "Nem értjük mi van ezekkel az au-pairekkel, mitől van ennyi bátorságuk..."
A programom:
Júl. 24: utazás San Franciscoba
Júl. 25: San Francisco
Júl. 26: San Francisco
Júl. 27: busszal Santa Barbarába, délután/este Santa Barbara megnézése
Júl. 28: délelőtt Santa Barbara, kora délután busszal Los Angelesben, délután már városnézés LA-ben
Júl. 29: Los Angeles
Júl. 30: Los Angeles
Júl. 31: busszal irány San Diego, délután már városnézés
Aug. 1: San Diego
Aug. 2: San Diego
Aug. 3: reggel repülővel Las Vegasba, délután már városnézés
Aug. 4: egy napos Grand Canyon túra, este vissza Vegasba...
Aug. 5: irány New York...
Ez összesen 13 nap(közel 2 hét).
Huh...
Nagy falat lesz egyedül :).
Mikor fáradt leszek, nem lesz ott Csilli, hogy megkérdezzem tőle: Csilli, mikor indul a gépünk?, és nem lesz ott Dóri, hogy: Dóri, hogy van a szívószál angolul? És ha már úgyis tudod hogy van, nem kérnél nekem egyet?
Zsófi is hiányozni fog, vele szoktam ágyat megosztani: Zsófi, aludhatok én az ablak mellett?
Na és nem lesz ott a pasim, aki ágyba hozza a reggelit :) :( .
Most szerda este van, azaz csütörtök hajnal, tehát holnap után indulok :D.
Holnap este még elugrom lefénymásoltatni 2-3 példányban az útlevelemet és a vízumomat, mert ha olyan béna lennék, hogy hagynám, hogy ellopják tőlem az irataimat, akkor legyen majd legalább egy fénymásolatom róluk.
Jajjj és egy jó hír, összepakoltam(95%ban)/Kaliforniára és haza/, és befért minden cuccom két nagy bőröndbe. A host szüleim mondták, hogy a tavalyi au-pairnek 5 bőröndje volt.
Hát igen, van aki vásárlásra, van aki pedig utazásra költi el a pénzét, aminek az az előnye, hogy nem lesz túl sok cucca, amit haza kell valahogy juttatnia :)
Az utolsó dolog, amiről be kell számolnom, az a fogadócsaládomtól való búcsú.
A nagyi még múlt héten szólt, hogy ezen a héten kedden várja a családot egy vacsira, hogy tőlem elbúcsúzzon. Készültem is ajándékkal. A családnak egy fényképalbummal(40 db fényképpel), a nagyinak pedig egy fényképpel, de azt szép keretbe raktam.
Ők is készültek ajándékkal. A nagyitól kaptam egy kis női tükröt, amolyan szuper designja van, és még 35 dolcsit(8ezer Ft). A családtól kaptam egy nagy fejhallgatót. A dobozára az van írva, hogy: Professional Studio Headphones . Kipróbáltam, állatian jó. Most értettem csak meg, hogy minek jár annyi ember az utcán nagy fejhallgatóval a fején.
Mivel az elmúlt évben egy stúdióban laktam, azt hiszem ez egy ezt jelképező "studios" ajándék volt :).
Ja és még kaptam egy grapefruit kést/kanalat. A hostmamámnak van egy, és sokat használtam, és mindig mondtam neki, hogy mennyire szeretnék egyet. Vett egyet :).
A családtól kaptam egy kis levelet is:
"Kedves Éva,
Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a családunk tagja voltál.
Mindannyiunknak nagyon-nagyon fogsz hiányozni, és azt kívánjuk neked, hogy mind azt a sikert elérd az életben, amint méltán megérdemelsz.
Köszönünk mindent,
David.
Köszönöm Éva! Te vagy a legjobb!!!
Violaine. "
Legközelebb Kaliforniából írok...
Ölelek mindenkit:
Évi
Először is készüljetek fel arra, hogy a blogom csodás zöld-kék-barna háttere egyszerre csak el fog tűnni. Kaptam erről egy figyelmeztetést a blogspottól...
Gondoltam, ha ez el fog tűnni, teszek fel egy másikat, de a honlap, ahonnan le szoktam szedni a háttereket, egyszerűen elérhetetlen. Szerintem túlterhelt, mert most több ezer blogírónak van 2 napja arra, hogy új hátteret tegyen fel az új listából...
Ezt túlmagyaráztam (: .
A lényeg a lényeg, hogy remélem rondán is szeretni fogjátok a blogomat :).
Amit még feltétlen meg akarok említeni (mielőtt még belevágnék a lényegbe), az az, hogy az előző két bejegyzésemre érkező kommenteket már háromszor is végigolvastam, és nagyon köszönöm őket, és ígérem, hogy reagálni fogok rá, csak most egy kicsit össze van "dőlve a világ", és még nem sikerült benne szabad perceket találnom.
Nos, akkor nézzük a tényleges mondanivalóimat :) :
Először is, a legutóbbi bejegyzésemben azt írtam, hogy " Vasárnap a feje tetejére állt minden. A részletekről majd később...".
És akkor nézzük a részleteket, de tömörítve: Három nappal ezelőtt megkértem a barátomat, hogy ne jöjjön velem Kaliforniába, és szakítottam vele. Aznap voltunk együtt pontosan 9 hónapja...
És akkor most nézzük a "nem tömörített" részleteket:
Az utóbbi hetekben sokkal kevesebb időt töltöttünk együtt, mint korábban. A találkozókat megbeszéltük, de többet az utolsó pillanatban lemondott, vagy le se mondta, csak elfelejtette. Én pedig otthon voltam, nem mentem sehová, vártam a hívására, ami nem jött.
A lemondásokkal az volt a baj, hogy már túl késő volt új programot szervezni, és végül egyedül maradtam aznap estére, vagy délutánra, de volt olyan is, hogy egy egész hétvégére.
Korábban ilyen sosem fordult elő. Amit megbeszéltünk, egyeztettünk, az úgy is lett azután.
Utálok minden egyes elpazarolt percet...
Néhány hete úgy érzem, hogy csak az időmet vesztegeti, nem lehet rá számítani, nem korrekt a megbeszélt dolgokkal kapcsolatban, de végül mindig "elfelejtettem" őket. És múlt vasárnap betelt a pohár.
Jó embernek tartom őt, mert az is, szeretem, és hiányzik. De az a helyzet, hogy saját magamat jobban szeretem, így úgy döntöttem nem kockáztatom meg azt, hogy a kaliforniai út közepén szakítunk.
Érdekes módon a barátaim szerint jó döntés volt lezárni a dolgokat, és éppen ideje volt már. Hmmm...
Ezek szerint volt valami, amit csak én nem vettem észre, haha.
És akkor nézzük a szakítás következményét, azaz hogy EGYEDÜL MEGYEK KALIFORNIÁBA.
Két hétig, városról-városra....egyedül.
Az elmúlt napokban alig aludtam, mert ugye teljes egészében át kellett szervezni a foglalásokat, törlés, majd újrafoglalás.
Egyébként itt megjegyzem a kíváncsiskodóknak, hogy egy dollárt sem buktam, mert minden közös foglalás olyan volt, hogy érkezés előtt 24 óráig vissza lehet mondani, és a teljes összeget visszaadják.
A változások:
-Nem fogok kocsit bérelni, mert egyedül nagyon drága lenne, így busszal fogok egyik városból a másikba utazni.
-Santa Barbarában nem csak néhány órára fogok megállni, hanem egy napot töltök majd ott.
Én ezt korábban is szerettem volna, de a pasim lebeszélt róla.
- Hogy még se legyek egyedül, hostelekben foglaltam szállást. Ezek olyan szállók, ahol diákok szállnak meg, akik között több az egyedül utazó, és ők össze szoktak verődni. Még nem voltam olyan hostelben, ahol ne találkoztam volna egyedül utazó diákkal. Tehát garantálva lesz a társaság.
Az, hogy mennyibe került az általam korábban San Diegoban lefoglalt hotel nekem+ a barátomnak 3 napra, azt nem írnám le, de abból a 3 napi hotel árból kijött 10 napi hostel szállás (: , plusz a városok közötti buszjegyek.
Egyedül a Las Vegas-i szálláson nem változtattam...
Az összes városban a központban fogok lakni, hurrá! Mindenhol lesz reggeli, ingyen internet(ez létfontosságú, haha)...
Úristen, szerintem még mindig nem fogtam fel, hogy mekkora kaland vár rám.
Egyedül, Kaliforniában, a magam uraként... és egy halom új ember.
Micsoda kaland lesz!!!
Persze hazudnák, ha azt mondanám, hogy nem félek, mert igazából a lelkesedés mellett egy nagy adag izgulás is megbújik bennem :).
Azt mondogatom magamnak, hogy én "tökös" csaj vagyok, nincsen lehetetlen. ÉS KÜLÖNBEN IS! -HA MOST, 24 ÉVESEN NEM VÁGOK NEKI EGYEDÜL KALIFORNIÁNAK, AKKOR MIKOR FOGOK? TEHÁT GYERÜNK!!!
Tudok 2-3 au-pairről, és egy magyar barátról is, akik ugyanekkor lesznek Kaliforniában mint én, de úgy néz ki, hogy nem ugyanazokon a napokon leszünk, ugyanazokban a városokban. Vagyis talán egy swéd barátnővel összefutunk majd Los Angelesben. Majd kiderül....
Egyébként a host családomtól tudom, hogy az előttem lévő au-pairük is egyedül ment Kaliforniába, amire a stúdió dolgozói csak úgy reagáltak, hogy "Nem értjük mi van ezekkel az au-pairekkel, mitől van ennyi bátorságuk..."
A programom:
Júl. 24: utazás San Franciscoba
Júl. 25: San Francisco
Júl. 26: San Francisco
Júl. 27: busszal Santa Barbarába, délután/este Santa Barbara megnézése
Júl. 28: délelőtt Santa Barbara, kora délután busszal Los Angelesben, délután már városnézés LA-ben
Júl. 29: Los Angeles
Júl. 30: Los Angeles
Júl. 31: busszal irány San Diego, délután már városnézés
Aug. 1: San Diego
Aug. 2: San Diego
Aug. 3: reggel repülővel Las Vegasba, délután már városnézés
Aug. 4: egy napos Grand Canyon túra, este vissza Vegasba...
Aug. 5: irány New York...
Ez összesen 13 nap(közel 2 hét).
Huh...
Nagy falat lesz egyedül :).
Mikor fáradt leszek, nem lesz ott Csilli, hogy megkérdezzem tőle: Csilli, mikor indul a gépünk?, és nem lesz ott Dóri, hogy: Dóri, hogy van a szívószál angolul? És ha már úgyis tudod hogy van, nem kérnél nekem egyet?
Zsófi is hiányozni fog, vele szoktam ágyat megosztani: Zsófi, aludhatok én az ablak mellett?
Na és nem lesz ott a pasim, aki ágyba hozza a reggelit :) :( .
Most szerda este van, azaz csütörtök hajnal, tehát holnap után indulok :D.
Holnap este még elugrom lefénymásoltatni 2-3 példányban az útlevelemet és a vízumomat, mert ha olyan béna lennék, hogy hagynám, hogy ellopják tőlem az irataimat, akkor legyen majd legalább egy fénymásolatom róluk.
Jajjj és egy jó hír, összepakoltam(95%ban)/Kaliforniára és haza/, és befért minden cuccom két nagy bőröndbe. A host szüleim mondták, hogy a tavalyi au-pairnek 5 bőröndje volt.
Hát igen, van aki vásárlásra, van aki pedig utazásra költi el a pénzét, aminek az az előnye, hogy nem lesz túl sok cucca, amit haza kell valahogy juttatnia :)
Az utolsó dolog, amiről be kell számolnom, az a fogadócsaládomtól való búcsú.
A nagyi még múlt héten szólt, hogy ezen a héten kedden várja a családot egy vacsira, hogy tőlem elbúcsúzzon. Készültem is ajándékkal. A családnak egy fényképalbummal(40 db fényképpel), a nagyinak pedig egy fényképpel, de azt szép keretbe raktam.
Ők is készültek ajándékkal. A nagyitól kaptam egy kis női tükröt, amolyan szuper designja van, és még 35 dolcsit(8ezer Ft). A családtól kaptam egy nagy fejhallgatót. A dobozára az van írva, hogy: Professional Studio Headphones . Kipróbáltam, állatian jó. Most értettem csak meg, hogy minek jár annyi ember az utcán nagy fejhallgatóval a fején.
Mivel az elmúlt évben egy stúdióban laktam, azt hiszem ez egy ezt jelképező "studios" ajándék volt :).
Ja és még kaptam egy grapefruit kést/kanalat. A hostmamámnak van egy, és sokat használtam, és mindig mondtam neki, hogy mennyire szeretnék egyet. Vett egyet :).
A családtól kaptam egy kis levelet is:
"Kedves Éva,
Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a családunk tagja voltál.
Mindannyiunknak nagyon-nagyon fogsz hiányozni, és azt kívánjuk neked, hogy mind azt a sikert elérd az életben, amint méltán megérdemelsz.
Köszönünk mindent,
David.
Köszönöm Éva! Te vagy a legjobb!!!
Violaine. "
Legközelebb Kaliforniából írok...
Ölelek mindenkit:
Évi
2010. július 20., kedd
Pontosan egy éve New Yorkban
Sziasztok!
Pontosan ma van egy éve, hogy megérkeztem New Yorkba.
Az elmúlt év során annyi élményre tettem szert, le sem tudnám írni mindet :).
Természetesen nem nagy rózsaszín ködként jellemezném az elmúlt hónapokat, mert bizony értek csalódások, követtem el hibákat. Majd csak a jövő dönti el, hogy tanultam-e azokból a hibákból :). Ha igen, akkor megérte elkövetni őket :).
Tegnap éjjel egykor feküdtem le, ma reggel hatkor keltem, pedig csak 8-ra volt az ébresztő beállítva. Túlságosan pörgök :). Sok minden áll szervezés alatt.
Megyek Kaliforniába, jön a családom New Yorkba, megyek haza Magyarországra, szeptembertől folytatódik az egyetem...
Négy nap múlva indulok San Franciscoba. A szobám úgy néz ki mint egy háborús övezet. Ki kellett tenni a székeket a szobámból, hogy le tudjak tenni a földre két nagy bőröndöt. Egyikbe a kaliforniai cucc, másikba az egész éves...
A kaliforniai utammal kapcsolatban...:
Vasárnap a feje tetejére állt minden. A részletekről majd később, még saját magamnak is meg kell emésztenem...
Szép napot mindenkinek,
Ölellek Titeket,
Évi
Pontosan ma van egy éve, hogy megérkeztem New Yorkba.
Az elmúlt év során annyi élményre tettem szert, le sem tudnám írni mindet :).
Természetesen nem nagy rózsaszín ködként jellemezném az elmúlt hónapokat, mert bizony értek csalódások, követtem el hibákat. Majd csak a jövő dönti el, hogy tanultam-e azokból a hibákból :). Ha igen, akkor megérte elkövetni őket :).
Tegnap éjjel egykor feküdtem le, ma reggel hatkor keltem, pedig csak 8-ra volt az ébresztő beállítva. Túlságosan pörgök :). Sok minden áll szervezés alatt.
Megyek Kaliforniába, jön a családom New Yorkba, megyek haza Magyarországra, szeptembertől folytatódik az egyetem...
Négy nap múlva indulok San Franciscoba. A szobám úgy néz ki mint egy háborús övezet. Ki kellett tenni a székeket a szobámból, hogy le tudjak tenni a földre két nagy bőröndöt. Egyikbe a kaliforniai cucc, másikba az egész éves...
A kaliforniai utammal kapcsolatban...:
Vasárnap a feje tetejére állt minden. A részletekről majd később, még saját magamnak is meg kell emésztenem...
Szép napot mindenkinek,
Ölellek Titeket,
Évi
2010. július 16., péntek
Visszaszámlálás, indul.
Visszaszámlálás, indul.
Haha, túl izgatott vagyok, napok óta nem tudok rendesen aludni.
Annyi mindent meg kéne még nézni amit még nem láttam az USA-ban, és amiket már láttam, azokat is legalább még egyszer látni szeretném :). Vészesen fogynak a napok, és bennem egy kis hang sikoltozik, hogy "Neeee!!!".
A hang napról-napra erősödik, és már olyan hangos, hogy aludni sem hagy :D.
1. Örülök, hogy néhány nap múlva indulok a barátommal Kaliforniába.
2. Szuper, hogy nemsokára találkozom a családommal, és
3. kicsit szomorú vagyok, amiért hamarosan elhagyom New Yorkot.
Egyáltalán miért megyek haza!?! Ezt a várost pont nekem találták ki... :).
Idióta képzelgéseim/ábrándjaim vannak, hogy majd otthon szeptemberben az egyetemen pont jön egy vendég-előadó Amerikából, aki felajánlja, hogy egy hallgató elmehet New Yorkba egy szemeszterre, és én leszek az első aki felugrik, hogy "Igen, én vállalom".
Tudom, röhejes... :).
Közben haza is akarok menni. Régi barátok, magyar kaja, saját(hos tcsaládmentes) élet, az lesz a hűtőben amit én akarok, nem kell minden pisilés előtt letörölni a wc-t, bömbölhet a zene :) ...stb.
Az elmúlt két héten alig dolgoztam, mert a kicsik táborban voltak. Ennek köszönhetően a munkámat délután fél3kor kezdtem, és általában este 7kor végeztem is. Ennek ellenére egy perc szabadidőm sem volt, mert ügyeket intéztem. Biztosítás a 13. hónapra, sulikba rohangálás papírokért, hogy elvégeztem a kurzusokat(kell az ügynökségnek), fodrász(rövidebb lett a hajam), shopping, shopping, shopping, útikönyvek bújása, és egy kis pakolás(kidobtam ezt-azt, amiről tudom, hogy úgysem viszem majd haza).
Pasimmal pár nap múlva indulunk Kaliforniába, és nekem van Kaliforniáról magyar útikönyvem, de a pasimnak nincsen angol. Gondoltam szerzek neki, de nagyon sokba kerültek. Kiötlöttem valamit:
Megvettem(30 dollár) a legjobb útikönyvet , majd elmentem egy fénymásolós helyre, és kifénymásoltam a Kaliforniáról szóló részt, ami összesen 3 dollárba került. Ezek után visszavittem a könyvet a boltba, és visszakaptam a 30 dolláromat. Hehehe.
Shopping. Elszakadt a fekete szandálom, és legalább ezer boltot fel kellett keresnem, hogy találjak egy darabot, ami képes pótolni a régit :). Aztán még pár hete vettem egy kalapot(17 dolcsi), és most ehhez illő kézitáskát kerestem, de a legjobb amit találtam, 125 dollár. Ti megvennétek egy 17 dolcsis kalaphoz egy 125 dolcsis táskát? Öööö...
Találtam egy felsőt egy boltban, ami ultraszuper, de nem volt a méretemben, és egyébként is 40 dolcsi... Próba képen benéztem a város más részein elhelyezkedő üzletekbe, hátha....
Aztán a harmadikban volt a méretemben, ráadásul egy kis címke lógott rajta, hogy "Sale: 10 dollars".
"Odaföntre" üzenem, hogy "Köszi"!!! Megvettem :).
Most óriási nagy leárazás van New Yorkban, de akkora nagy, hogy már a leárazottat is leárazzák :) .
Tudom, már két hete nem írtam, pedig minden nap történt valami, amiről azt gondoltam, hogy erről feltétlenül írni fogok a blogomban. De sajna mindet elfelejtettem :).
A múlt hétvégém jól telt. A barátomnál töltöttem az egészet, ami nagyon jól jött, mert az azt megelőző két hétvégén alig volt egymásra időnk. A kedvenc mexikói éttermemben ettünk, jó filmeket néztünk, sokat aludtunk. Kivételesen elvittem hozzá a laptopomat, aminek köszönhetően Papis skypen beszélt a családom minden tagjával.
Anyukámnak azt mondta, hogy gratulál neki a lányához. Ez nagyon jól esett :).
Mikor a húgommal beszélt, húgomnak pont rohannia kellett valahová, amiből a pasim azt a következtetést vonta le, hogy a húgom túl félénk beszélni vele :).
A nővéremmel azonnal megtalálta a közös hangot. Aztán mutattam a pasimnak facebookon képeket a nővéremről, aminek következtében fél óráig csak azt hajtogattam, hogy "she is beautiful". Na oké...
Ha ez a reakció, a jövőben nem mutogatom a nővéremet a pasiknak :).
Csak viccelek....
Bronxban a barátomnál péntek estétől vasárnap reggelig voltam, majd vasárnap délben másfél óra metrózás után Governors Island ferry kikötőjébe érkeztem, ahonnan Ilyessel(francia au-pair srác), Justynával(lengyel nanny), neki egyik barátnőjével Orsival(magyar :), és az ő húgával Julival átkompoztunk Governors Islandra.
A sziget Manhattantől délre van, ingyenes komp visz át. A kilátás New Yorkra és a Szabadság-szoborra fenomenális. Turistáknak ajánlom!
És a legjobb a szigetben, hogy lehet biciklit kölcsönözni, és azzal körbe-körbe lehet tekerni a szigeten. Mi is ezt tettük, és nagyon-nagyon-nagyon jól szórakoztunk.
Governors Islandon készült többi kép itt: megnyitás .
Azért a linket adom meg, mert 99%-ban betelt a blogom memóriája, azaz már nem nagyon tölthetek fel képeket. Mostantól link formájában lesztek elkalauzolva a fényképekhez, remélem nem baj. Azt a maradék szabad 1%-ot pedig majd a Kaliforniában készült képekkel fogom kitölteni.
A múlt héten ide nem írtam bejegyzést, de a másik blogomba született egy új a new yorki shoppingról, szóval ha valaki a közeljövőben New Yorkba tervez, annak hasznos lehet :).
A jövő, azaz utolsó au-pair hetem nagyon kemény lesz, mert minden nap dolgozni fogok reggel8tól este 8ig, már most előre félek. Azt hiszem a hét végére az lesz a véleményem, hogy milyen jó, hogy már megyek haza, mert egy életre elegem van a babysitterkedésből :).
De egyébként olyan programokat tervezek, hogy a kölykök a játszótéren játszanak, én pedig ülök egy padon, és Kaliforniáról olvasgatok egy útikönyvben :) .
Tehát már csak egyetlen egy hét, és vége az au-pair életnek. Azt hiszem jó kis tapasztalatot szereztem az elmúlt 12 hónap alatt gyereknevelésből, aminek egyszer nagy haszna lesz :) :) :).
Mivel az utolsó hetemben végig munka lesz, nem tudom, hogy mikor lesz időm összepakolni. Két nagy bőröndnek kell tele lennie péntek estére. A "kisebben" a szombat reggel velem együtt Kaliforniába repülő cuccok, a nagyobban(azaz képzelj el egy szekrényt) pedig az egész éves cuccom lesz. A "kis" kézipoggyászba mennek a cipők. De azt, hogy hová fogom elpakolni a két télikabátot és gumicsizmát, még rejtély. Nagy esély van rá, hogy úgy fogok augusztus 16-án kimenni a JFK reptérre, hogy rajtam lesz az egyik télikabátom, plusz egy téli csizma vagy gumicsizma... hahaha :D. Reméljük nem lesz ismét 38 fok, mint pár napja volt :).
Valójában csak viccelek, mert itt lesz a családom, és majd ők segítenek hazavinni ezt-azt(majd ők viszik a szekrény-bőröndöt, de még ezt nem tudják :).
És, hogy a visszaszámlálás minden pillanatát tudjátok, íme:
- 7 nap múlva indulok Kaliforniába (San Francisco, Big Sure, Santa Barbara, Los Angeles, San Diego), majd innen repülővel Las Vegasba és a Grand Canyonhoz. A túra 13 napos lesz.
- 21 nap múlva megölelem a nővéremet, aki Malajziából jön New Yorkba,
- és 22 nap múlva együtt lesz az egész családom. Először elmegyünk Washington DC.-be, majd utána vissza New Yorkba 6 teljes napra, és ezek után, azaz
- 31 nap múlva(augusztus 16-án) repülőre szállok, és egy frankfurti átszállás után másnap reggel 8.40kor megérkezem Ferihegyre.
Miközben ezt írom, sikolt a kishang, hogy "Neeeeee!!!!".
Haha, túl izgatott vagyok, napok óta nem tudok rendesen aludni.
Annyi mindent meg kéne még nézni amit még nem láttam az USA-ban, és amiket már láttam, azokat is legalább még egyszer látni szeretném :). Vészesen fogynak a napok, és bennem egy kis hang sikoltozik, hogy "Neeee!!!".
A hang napról-napra erősödik, és már olyan hangos, hogy aludni sem hagy :D.
1. Örülök, hogy néhány nap múlva indulok a barátommal Kaliforniába.
2. Szuper, hogy nemsokára találkozom a családommal, és
3. kicsit szomorú vagyok, amiért hamarosan elhagyom New Yorkot.
Egyáltalán miért megyek haza!?! Ezt a várost pont nekem találták ki... :).
Idióta képzelgéseim/ábrándjaim vannak, hogy majd otthon szeptemberben az egyetemen pont jön egy vendég-előadó Amerikából, aki felajánlja, hogy egy hallgató elmehet New Yorkba egy szemeszterre, és én leszek az első aki felugrik, hogy "Igen, én vállalom".
Tudom, röhejes... :).
Közben haza is akarok menni. Régi barátok, magyar kaja, saját(hos tcsaládmentes) élet, az lesz a hűtőben amit én akarok, nem kell minden pisilés előtt letörölni a wc-t, bömbölhet a zene :) ...stb.
Az elmúlt két héten alig dolgoztam, mert a kicsik táborban voltak. Ennek köszönhetően a munkámat délután fél3kor kezdtem, és általában este 7kor végeztem is. Ennek ellenére egy perc szabadidőm sem volt, mert ügyeket intéztem. Biztosítás a 13. hónapra, sulikba rohangálás papírokért, hogy elvégeztem a kurzusokat(kell az ügynökségnek), fodrász(rövidebb lett a hajam), shopping, shopping, shopping, útikönyvek bújása, és egy kis pakolás(kidobtam ezt-azt, amiről tudom, hogy úgysem viszem majd haza).
Pasimmal pár nap múlva indulunk Kaliforniába, és nekem van Kaliforniáról magyar útikönyvem, de a pasimnak nincsen angol. Gondoltam szerzek neki, de nagyon sokba kerültek. Kiötlöttem valamit:
Megvettem(30 dollár) a legjobb útikönyvet , majd elmentem egy fénymásolós helyre, és kifénymásoltam a Kaliforniáról szóló részt, ami összesen 3 dollárba került. Ezek után visszavittem a könyvet a boltba, és visszakaptam a 30 dolláromat. Hehehe.
Shopping. Elszakadt a fekete szandálom, és legalább ezer boltot fel kellett keresnem, hogy találjak egy darabot, ami képes pótolni a régit :). Aztán még pár hete vettem egy kalapot(17 dolcsi), és most ehhez illő kézitáskát kerestem, de a legjobb amit találtam, 125 dollár. Ti megvennétek egy 17 dolcsis kalaphoz egy 125 dolcsis táskát? Öööö...
Találtam egy felsőt egy boltban, ami ultraszuper, de nem volt a méretemben, és egyébként is 40 dolcsi... Próba képen benéztem a város más részein elhelyezkedő üzletekbe, hátha....
Aztán a harmadikban volt a méretemben, ráadásul egy kis címke lógott rajta, hogy "Sale: 10 dollars".
"Odaföntre" üzenem, hogy "Köszi"!!! Megvettem :).
Most óriási nagy leárazás van New Yorkban, de akkora nagy, hogy már a leárazottat is leárazzák :) .
Tudom, már két hete nem írtam, pedig minden nap történt valami, amiről azt gondoltam, hogy erről feltétlenül írni fogok a blogomban. De sajna mindet elfelejtettem :).
A múlt hétvégém jól telt. A barátomnál töltöttem az egészet, ami nagyon jól jött, mert az azt megelőző két hétvégén alig volt egymásra időnk. A kedvenc mexikói éttermemben ettünk, jó filmeket néztünk, sokat aludtunk. Kivételesen elvittem hozzá a laptopomat, aminek köszönhetően Papis skypen beszélt a családom minden tagjával.
Anyukámnak azt mondta, hogy gratulál neki a lányához. Ez nagyon jól esett :).
Mikor a húgommal beszélt, húgomnak pont rohannia kellett valahová, amiből a pasim azt a következtetést vonta le, hogy a húgom túl félénk beszélni vele :).
A nővéremmel azonnal megtalálta a közös hangot. Aztán mutattam a pasimnak facebookon képeket a nővéremről, aminek következtében fél óráig csak azt hajtogattam, hogy "she is beautiful". Na oké...
Ha ez a reakció, a jövőben nem mutogatom a nővéremet a pasiknak :).
Csak viccelek....
Bronxban a barátomnál péntek estétől vasárnap reggelig voltam, majd vasárnap délben másfél óra metrózás után Governors Island ferry kikötőjébe érkeztem, ahonnan Ilyessel(francia au-pair srác), Justynával(lengyel nanny), neki egyik barátnőjével Orsival(magyar :), és az ő húgával Julival átkompoztunk Governors Islandra.
A sziget Manhattantől délre van, ingyenes komp visz át. A kilátás New Yorkra és a Szabadság-szoborra fenomenális. Turistáknak ajánlom!
És a legjobb a szigetben, hogy lehet biciklit kölcsönözni, és azzal körbe-körbe lehet tekerni a szigeten. Mi is ezt tettük, és nagyon-nagyon-nagyon jól szórakoztunk.
Governors Islandon készült többi kép itt: megnyitás .Azért a linket adom meg, mert 99%-ban betelt a blogom memóriája, azaz már nem nagyon tölthetek fel képeket. Mostantól link formájában lesztek elkalauzolva a fényképekhez, remélem nem baj. Azt a maradék szabad 1%-ot pedig majd a Kaliforniában készült képekkel fogom kitölteni.
A múlt héten ide nem írtam bejegyzést, de a másik blogomba született egy új a new yorki shoppingról, szóval ha valaki a közeljövőben New Yorkba tervez, annak hasznos lehet :).
A jövő, azaz utolsó au-pair hetem nagyon kemény lesz, mert minden nap dolgozni fogok reggel8tól este 8ig, már most előre félek. Azt hiszem a hét végére az lesz a véleményem, hogy milyen jó, hogy már megyek haza, mert egy életre elegem van a babysitterkedésből :).
De egyébként olyan programokat tervezek, hogy a kölykök a játszótéren játszanak, én pedig ülök egy padon, és Kaliforniáról olvasgatok egy útikönyvben :) .
Tehát már csak egyetlen egy hét, és vége az au-pair életnek. Azt hiszem jó kis tapasztalatot szereztem az elmúlt 12 hónap alatt gyereknevelésből, aminek egyszer nagy haszna lesz :) :) :).
Mivel az utolsó hetemben végig munka lesz, nem tudom, hogy mikor lesz időm összepakolni. Két nagy bőröndnek kell tele lennie péntek estére. A "kisebben" a szombat reggel velem együtt Kaliforniába repülő cuccok, a nagyobban(azaz képzelj el egy szekrényt) pedig az egész éves cuccom lesz. A "kis" kézipoggyászba mennek a cipők. De azt, hogy hová fogom elpakolni a két télikabátot és gumicsizmát, még rejtély. Nagy esély van rá, hogy úgy fogok augusztus 16-án kimenni a JFK reptérre, hogy rajtam lesz az egyik télikabátom, plusz egy téli csizma vagy gumicsizma... hahaha :D. Reméljük nem lesz ismét 38 fok, mint pár napja volt :).
Valójában csak viccelek, mert itt lesz a családom, és majd ők segítenek hazavinni ezt-azt(majd ők viszik a szekrény-bőröndöt, de még ezt nem tudják :).
És, hogy a visszaszámlálás minden pillanatát tudjátok, íme:
- 7 nap múlva indulok Kaliforniába (San Francisco, Big Sure, Santa Barbara, Los Angeles, San Diego), majd innen repülővel Las Vegasba és a Grand Canyonhoz. A túra 13 napos lesz.
- 21 nap múlva megölelem a nővéremet, aki Malajziából jön New Yorkba,
- és 22 nap múlva együtt lesz az egész családom. Először elmegyünk Washington DC.-be, majd utána vissza New Yorkba 6 teljes napra, és ezek után, azaz
- 31 nap múlva(augusztus 16-án) repülőre szállok, és egy frankfurti átszállás után másnap reggel 8.40kor megérkezem Ferihegyre.
Miközben ezt írom, sikolt a kishang, hogy "Neeeeee!!!!".
2010. július 5., hétfő
Függetlenség Napja és 37°C
Július 4, azaz Independence Day/Függetlenség napja. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a függetlenségi nyilatkozat 1776-os deklarációját, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától.
Mivel az ünnepnap vasárnapra esett, kiadták a hétfőt szabadnapnak. Három napos hosszú hétvége, juhúúú!
Hála Istennek olyan jó fej a host családom, hogy az összes ünnepnapot megkapom szabadnapnak.
DC. Dóri, tudom, hogy most utálsz :) . De én azért szeretlek...
Már harmadik hete 30 fok fölötti a hőmérséklet New Yorkban. Tavaly is volt szerencsém megtapasztalni a New Y0rk-i nyarat, de nem emlékszem ehhez hasonlóhoz.
Pénteken 34, szombatos és vasárnap 35, hétfőn 37 fok volt ...ajjjjj!!!
Pénteken délután értem vissza a Citybe Fire Island-ről. Zuhi otthon, kimostam a hajamból a kiló homokot amit a szigeten szedtem össze. Este elmentem bulizni egy klubba(Marquee night club), ahol még sosem voltam. Imádok új helyeket kipróbálni. Egy brazil és egy ausztrál baráttal mentem. Mikor Naya(brazil au-pair) és én megálltunk a klub mellett, kinyílt a VIP ajtó, és egy nagy feka ajtónálló kiszólt nekünk, hogy ilyen csinos lányok nehogy beálljanak már a sorba, jöjjünk be itt.
Persze nem mentünk be, mondtuk neki, hogy promoterrel fogunk bemenni a főbejáraton. Így is lett. A promoter bevitt ingyen, és még ingyen italt is kaptunk, bár az alkoholt alig lehetett érezni benne, sebaj.
A zene nagyon jó volt, a legújabb zenéket keverték a régi nagy slágerekkel. Nagyon élveztem :).
És ha már hosszú hétvége van, "ne csak egyszer bulizzak" címszóval elmentem szombat este is partyzni. Két lengyel lány jött velem. A híres Juliet supper clubba mentünk, amiről azt hallottam, hogy pasiknak 500 dolcsi(110ezer Ft) a belépő. Bár ez nekem aránytalanul soknak hangzik, majd egyszer utána járok mi az igazság. Belépő ide, belépő oda, mi ma este is promóterrel mentünk be.
Juliet supper club
Van egy kedvenc klubom, a Greenhouse. A designja eszméletlen jó. Az egyik teremben kristályok százai lógnak le a mennyezetről, a másik teremben pedig a fal fűvel van befedve. Állati jó!
Greenhouse club
Greenhouse club
Még a Greenhouseban hallottam egy promotertől, hogy ugyanez a designer tervezte a Juliet supper club belsőjét is. Ez hónapokkal ezelőtt volt, és én azóta el akartam menni oda, így nagyon örültem mikor szombat délben jött az sms Wilson promotertől, hogy "Ma este buli a Julietben, jössz?".
A klub designja tényleg nagyon klassz(első beszúrt kép), viszont a zene... hát ahhoz sokat kellett volna innom, hogy élvezzem, és tudjak rá táncolni, de az ingyen italokban nem volt elég alkohol :).
Hajnali kettőkor hazatipegtem.
Újabban nincsen metrobérletem(spórolok), így gyalog járok mindenhová. A klubba elsétálni, majd haza, összesen 2,4 mérföld, azaz 3,8km. Ez tűsarkúban jó kis edzés :).
Szombatra nem volt tervem, így elővettem a B tervet, ami azt jelenti, hogy ha végképp nincsen semmi elfoglaltságom, akkor elindulok gyalog, neki a városnak, és fotózom. New Yorkban sosem fogy el a fotóznivaló. Csatlakozott hozzám Ilyes, egy francia au-pair barátom. Egy hónapja szakított vele a barátnője, és komoly szívfájdalmai vannak, velem pedig egyre kevesebb időt tölt a barátom, így nekem is hasonló érzéseim voltak, tehát megvolt a közös téma. Jót nyafogtunk egymásnak :D.
Ami szokatlan volt New Yorkban, hogy erre a hétvégére átalakult szellemvárossá, azaz eltűntek az emberek. Teljesen kihaltak voltak még a népszerűbb terek is. Gondolom a többség elhagyta a várost hétvégére, vagy a légkondis otthonába maradt foci vb-t nézni :). Azért a Times Square nem maradt tömeg nélkül. Hát igen. A világ főtere sosem fog kihalni.
Elsétáltunk a Union Square-től egészen a Central parkig, majd vissza. Ez összesen 8,5 km.
Mire visszaértünk a Union Squarere, mind a kettőnknek fájt a lába :).
Itt tartottunk egy kis pihit, majd újabb "gyalogtúrára" indultunk, irány a Hudson folyó(oda-vissza össz. 3,2 km), hiszen 9.20-tól függetlenség napi tűzijáték volt. Justyna(lengyel nanny) főnöke egy a folyóhoz közeli házban lakik, aminek szép tetőkertje van, oda voltunk hivatalosak.
Mire odaértünk, már éreztem, hogy baj lesz... Nem igazán volt erőm állni. Fájt a pocim, és borzasztóan fáradt voltam. Előző két esti buli, több órás gyaloglás 35 fokban... na igen, kicsit ki voltam merülve. Elkezdődött a tűzijáték, és nekem összefolyt a kép. Mielőtt elájultam volna, lefeküdtem egy napozóágyra, és pihentem pár percet. Néha fölültem, hogy nézzem a tűzijátékot. Közben mindenki értem aggódott. Jaj, ez nagyon ciki volt...
Orvostanhallgatói diagnózisom: napszúrás!
A tűzijáték klassz volt. A Hudson folyó felett egy hosszú sávban lőtték fel. Örülök, hogy nem a folyóparton álltam a nagy tömegben, hanem egy ház tetején. A kilátás tökéletes volt.
Bolygó alakú tűzijáték
Mire vége lett a tűzijátéknak, sokkal jobban voltam, de azért a biztonság kedvéért Ilyes hazakísért.
Zuhany, alvás.
Hétfő reggel nem bírtam enni, hulla voltam. Még jó, hogy a mai hétfő szabadnap.
Írt a barátom, hogy shoppingolni megy, tartsak vele.
Délben találkozunk a Herald Squaren, persze megint gyalog mentem, 37 fokban. Szerencsére a boltokban volt légkondi. Öt óra vásárlás után a pasim gazdagabb lesz egy szuper szexi inggel, két csini nadrággal, és egy pár nyári cipővel. Mondta, hogy majd Kaliforniában veszi fel őket először, aztán én gyorsan kiadtam az utasítást, hogy már jövő hétvégén látni akarom rajta a ruhákat :).
Miután elváltunk, elindultam vacsorát venni, hiszen egészen idáig csak egy fagyit ettem ma. Mit vettem vacsira?
Egy doboz fagyit... LOL.
Mivel az ünnepnap vasárnapra esett, kiadták a hétfőt szabadnapnak. Három napos hosszú hétvége, juhúúú!
Hála Istennek olyan jó fej a host családom, hogy az összes ünnepnapot megkapom szabadnapnak.
DC. Dóri, tudom, hogy most utálsz :) . De én azért szeretlek...
Már harmadik hete 30 fok fölötti a hőmérséklet New Yorkban. Tavaly is volt szerencsém megtapasztalni a New Y0rk-i nyarat, de nem emlékszem ehhez hasonlóhoz.
Pénteken 34, szombatos és vasárnap 35, hétfőn 37 fok volt ...ajjjjj!!!
Pénteken délután értem vissza a Citybe Fire Island-ről. Zuhi otthon, kimostam a hajamból a kiló homokot amit a szigeten szedtem össze. Este elmentem bulizni egy klubba(Marquee night club), ahol még sosem voltam. Imádok új helyeket kipróbálni. Egy brazil és egy ausztrál baráttal mentem. Mikor Naya(brazil au-pair) és én megálltunk a klub mellett, kinyílt a VIP ajtó, és egy nagy feka ajtónálló kiszólt nekünk, hogy ilyen csinos lányok nehogy beálljanak már a sorba, jöjjünk be itt.
Persze nem mentünk be, mondtuk neki, hogy promoterrel fogunk bemenni a főbejáraton. Így is lett. A promoter bevitt ingyen, és még ingyen italt is kaptunk, bár az alkoholt alig lehetett érezni benne, sebaj.
A zene nagyon jó volt, a legújabb zenéket keverték a régi nagy slágerekkel. Nagyon élveztem :).
És ha már hosszú hétvége van, "ne csak egyszer bulizzak" címszóval elmentem szombat este is partyzni. Két lengyel lány jött velem. A híres Juliet supper clubba mentünk, amiről azt hallottam, hogy pasiknak 500 dolcsi(110ezer Ft) a belépő. Bár ez nekem aránytalanul soknak hangzik, majd egyszer utána járok mi az igazság. Belépő ide, belépő oda, mi ma este is promóterrel mentünk be.
Juliet supper club
Greenhouse club
Greenhouse clubA klub designja tényleg nagyon klassz(első beszúrt kép), viszont a zene... hát ahhoz sokat kellett volna innom, hogy élvezzem, és tudjak rá táncolni, de az ingyen italokban nem volt elég alkohol :).
Hajnali kettőkor hazatipegtem.
Újabban nincsen metrobérletem(spórolok), így gyalog járok mindenhová. A klubba elsétálni, majd haza, összesen 2,4 mérföld, azaz 3,8km. Ez tűsarkúban jó kis edzés :).
Szombatra nem volt tervem, így elővettem a B tervet, ami azt jelenti, hogy ha végképp nincsen semmi elfoglaltságom, akkor elindulok gyalog, neki a városnak, és fotózom. New Yorkban sosem fogy el a fotóznivaló. Csatlakozott hozzám Ilyes, egy francia au-pair barátom. Egy hónapja szakított vele a barátnője, és komoly szívfájdalmai vannak, velem pedig egyre kevesebb időt tölt a barátom, így nekem is hasonló érzéseim voltak, tehát megvolt a közös téma. Jót nyafogtunk egymásnak :D.
Ami szokatlan volt New Yorkban, hogy erre a hétvégére átalakult szellemvárossá, azaz eltűntek az emberek. Teljesen kihaltak voltak még a népszerűbb terek is. Gondolom a többség elhagyta a várost hétvégére, vagy a légkondis otthonába maradt foci vb-t nézni :). Azért a Times Square nem maradt tömeg nélkül. Hát igen. A világ főtere sosem fog kihalni.
Elsétáltunk a Union Square-től egészen a Central parkig, majd vissza. Ez összesen 8,5 km.Mire visszaértünk a Union Squarere, mind a kettőnknek fájt a lába :).
Itt tartottunk egy kis pihit, majd újabb "gyalogtúrára" indultunk, irány a Hudson folyó(oda-vissza össz. 3,2 km), hiszen 9.20-tól függetlenség napi tűzijáték volt. Justyna(lengyel nanny) főnöke egy a folyóhoz közeli házban lakik, aminek szép tetőkertje van, oda voltunk hivatalosak.
Mire odaértünk, már éreztem, hogy baj lesz... Nem igazán volt erőm állni. Fájt a pocim, és borzasztóan fáradt voltam. Előző két esti buli, több órás gyaloglás 35 fokban... na igen, kicsit ki voltam merülve. Elkezdődött a tűzijáték, és nekem összefolyt a kép. Mielőtt elájultam volna, lefeküdtem egy napozóágyra, és pihentem pár percet. Néha fölültem, hogy nézzem a tűzijátékot. Közben mindenki értem aggódott. Jaj, ez nagyon ciki volt...Orvostanhallgatói diagnózisom: napszúrás!
A tűzijáték klassz volt. A Hudson folyó felett egy hosszú sávban lőtték fel. Örülök, hogy nem a folyóparton álltam a nagy tömegben, hanem egy ház tetején. A kilátás tökéletes volt.
Bolygó alakú tűzijátékMire vége lett a tűzijátéknak, sokkal jobban voltam, de azért a biztonság kedvéért Ilyes hazakísért.
Zuhany, alvás.
Hétfő reggel nem bírtam enni, hulla voltam. Még jó, hogy a mai hétfő szabadnap.
Írt a barátom, hogy shoppingolni megy, tartsak vele.
Délben találkozunk a Herald Squaren, persze megint gyalog mentem, 37 fokban. Szerencsére a boltokban volt légkondi. Öt óra vásárlás után a pasim gazdagabb lesz egy szuper szexi inggel, két csini nadrággal, és egy pár nyári cipővel. Mondta, hogy majd Kaliforniában veszi fel őket először, aztán én gyorsan kiadtam az utasítást, hogy már jövő hétvégén látni akarom rajta a ruhákat :).
Miután elváltunk, elindultam vacsorát venni, hiszen egészen idáig csak egy fagyit ettem ma. Mit vettem vacsira?
Egy doboz fagyit... LOL.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
