Tragicomedy

NEM MINDEGY, HOGY FIFTY VAGY FIFTEEN

A hétfői "első nap a suliban" dolgot átugorva kezdeném a keddel.
A gyerekért 3.15 helyett 3.50-re mentem. Hát igen. Nem mindegy, hogy fifty vagy fifteen. Félreértettem. A szülők nagyon idegesek voltak. Folyton csak azt kérdezték, hogy mi történt, hogy nem mentem a gyerekért időben. Mondta a papa, hogy ilyen ne forduljon többet elő. Ááááá. Szörnyen éreztem magamat.

Este le is léptem. Cél csak a közeli bio áruház volt, hogy vegyek kulacsot, persze végül városnézés lett belőle. Először elmentem a WASHINGTON SQUARE PARK-ba, majd pedig az EMPIRE STATE BUILDING-hez.

Washington Square Park

Washington Square Park

Empire State Building

Másnap reggel sírásra keltem. A kislány sírt, hogy nem akar suliba menni. Mama már elment, papa még ágyban. Papa megkérdi, van-e tervem mára. Vaaaan!!! Suliba mennék. Na akkor nincsen választása a kislánynak, mert nincsen aki itthon maradjon vele. Már megkezdődött a sulija, mikor sikerült végre elindulni vele. Aztán mikor megérkeztünk, belecsimpaszkodott a lábamba, és közölte, hogy maradjak vele itt egész nap(Stay with me!). Ha elakartam indulni, elkezdett sírni. És ugye Amerikában nem hagyjuk bőgni a gyereket. Szóval maradtam. Mire sikerült elindulnom, már fél 10 múlt. A suliba 40 perc alatt érek be, és fél óra múlva kezdődik. Máris elkéstem az első igazi tanítási napról.
Kislány sulijából futás a legközelebbi metrohoz. Egy utcányira van. Lementem, venni akartam bérletet. Jegypénztár zárva. Shit!
Látom,hogy jön a metro. Próbálok előkeresni 3 dollárt a jegyautomatához. Hurrá, van apróm. Persze remegő kézzel fordítva dugom be a zöldhasút, sípol a gép. Mire meglett a jegy, elment a metro.
Na ekkor tört el a mécses. Tegnap rossz napom volt, me reggel hisztizett a kicsi, kések a suliból, bérletet se tudok venni...áááÁ. Az, hogy elkések az első igazi tanítási napról, baromira fájt. Azon agyaltam, hogy mivel már úgyis rengeteget késtem, tán be se megyek(nem égetem magam), hanem elmegyek Liberty Island-re, leülök a parkban, és ott töltöm az egész délelőttöt. Majd nézem a csodás kilátást. Manhattan gyönyörű a szigetről.

Végül csak felszálltam a suli felé menő metrora. Vagyis azt hittem. Aztán egyszer csak bemondták, hogy a következő megálló SOUTH FERRY. Mi a fene!? Shit!
Hogy a fenébe kerülök Manhattan legdélibb pontjára, ahelyett, hogy a legészakibbon lennék? Áááá. Az a poén a dologban, hogy innen indulnak hajók Liberty Island-re.

Ekkor már olyan mélyre süllyedt a lelki állapotom, hogy már csak magamon tudtam nevetni. Nem lehet igaz, hogy ez történik velem.
Átszálltam gyorsan egy visszafelé menő szerelvényre. Elővettem a táskámból a szendvicset, innivalót, legalább rendesen megreggelizek. 116 utcányi időm van enni. Nem kell sietnem.

Az órámat levettem. Jobb ha nem látom mennyi az idő. Később elővettem a telefonomat, keresett-e valaki. Senki, de az időt véletlen megláttam rajta. Már 20 perce megy az óra. Shit! És én még kereken 100 utcányira vagyok a Columbia-tól.

Sikerült egyből megtalálnom a termet(hurrá!). Éppen Jóbarátok-at néztek. A komédiákról volt szó. A tanítás nagyon jó volt. Azt hiszem imádni fogok suliba járni.

Este elmentem az első au-pair meeting-re. Még sosem voltam. A koordinátorom lakásán volt az Upper East Side-on. Megismertem kb. 20 új embert, köztük 2 magyart. Persze ők is Brooklyniak mint Csilli. Én vagyok az egyszem Mahattani. Ugye Szilla azért még szóba álltok velem? :D

Csütörtökön elvittem a kissrácot suliba. A 20.utcán mentünk, még nem jártam arra.
Utána elmentem suliba. Rekord idő alatt odaértem(20 perccel hamarabb), így volt időm átrendezni a tantermet. Mert hogy nem volt épp praktikus. Mikor sorban jöttek a többiek, mindenki azzal kezdte, hogy de jó lett... A tanárnak is tetszett. Hurrá. A suli ismét baromi jó volt. Két csapatra oszlottunk. Nekünk a "18 évesen már lehessen inni" mellett kellett érvelnünk, a másik csoportnak pedig a "21 fölött lehessen inni" mellett. A társaim egy koreai fiú és két japán lány volt. Míg nálunk 18, addig Koreában 19, Japánban 20, az USA-ban pedig 21 a korhatár. Szóval Magyarország lett a lemenőbb, mi ihatunk leghamarabb. Hurrá! Persze engem választott ki a csoportom szószólónak a vitában. Hihi, meggyőztem az egész csoportot.

Este jött látogatóba hozzánk a Koordinátorom. Ezt a szabályok szerint az érkezésem utáni első 2 hét alatt kellett volna megtennie. :). Több mint 2 hónapja vagyok itt. Leültünk, én, anyuka, koordinátor... szépen elmondtuk neki az anyuval, hogy mindketten meg vagyunk elégedve a másikkal. És ez tök jó volt. Egyből megtört "hú de rossz hetem van" érzés.

Pénteken elvittem a kölköket moziba. A film címe: Cloudy with a Chance of Meatballs. A story borzasztóan nagy hülyeség, de sok a poén, így rengeteget nevettem. Na meg 3D-ben néztük, baromi jó volt. Részlet itt: http://www.youtube.com/watch?v=1JWNWXf7c8I

Péntek éjszaka van.
Remélem jobb lesz a hét vége, mint amilyen a hét eleje volt :).
Üdv, puszi, ölelés:
Évi