Philadelphiában

Elmentünk egy napra Philadelphiába. Csilli, Dóri, Bertram és én.

Már az indulás viccesen kezdődött. 8-kor indult a busz.
Valamiért nem gondoltam végig, hogy vasárnap reggel ritkábban járnak a metrók. Hiszen ez New York, folyton megy az élet! Ott álltam 8 óra előtt 10 perccel B'way-Lafayette Street subway állomáson, és azért imádkoztam, hogy jöjjön már a "B" mertó. Végül jött. De olyan későn, hogy már feladtam, hogy odaérek időben China town-ban a buszhoz. 8 előtt 5 perccel értem China town-ba. 2 perc alatt lefutottam 2 utcát, aztán a sarkon kétségbeesetten kérdeztem a kínaiakat, hogy merre van a buszállomás. Hát csak összevissza beszéltek, magyaráztak, persze kínai nyelven... én meg csak néztem döbbenten, hogy hiszen ők itt élnek New York Cityben, és nem tudtak megtanulni angolul? Áááá...
Aztán csörög a telefonom, Csilli mondta, hogy lát engem, forduljak vissza az ellenkező irányba... így végül 8 előtt 1-2 perccel odaértem. Persze még fél óráig fuldokoltam a rohanástól meg az izgalomtól.
Két óra buszozás várt ránk. Valamelyik lány ajánlotta, hogy üljünk a buszban bal oldalra, mert az az árnyékos oldal. Hamar kiderült, hogy tévedett. Napsütésben utaztunk Philadelphiáig. Először beszélgettünk, de végül mindenki aludt :) .

Nem sokkal érkezés előtt elővettem az útikönyvemet, vagyis a lapjait, mert nem akartam elcipelni az egész 3 kilós könyvet, így kitéptem a Philadelphiáról szóló oldalakat :).
Kinéztem belőle, hogy van egy híres piac(Reading Terminal Market) a városban, és jó lenne odamenni reggelizni.
Szerencsénk volt, a busz pont a közelében tett le minket.

READING TERMINAL MARKET
A piacon mindent lehetett kapni. Nagyon jól nézett ki. Kár, hogy nincs egy hasonló a pesti otthonom mellett is. Szívesen elcserélném a Tescoval, haha.




A piac egyik végében volt egy kis "fotó kiállítás". A képeken más városok nagy piacai voltak, köztük a budapesti Vásárcsarnokéval :). Hurrá! Nagyon örültünk neki :). Végre valami otthoni!!! Ahogy telik az idő, valószínűleg egyre érzékenyebben fog érinteni amikor valami hazait látok.


Megreggeliztünk a piacon, majd elindultunk várost nézni.

Philadelphia Pennsylvania állam legnagyobb városa. A "testvéri szeretet városa" egyben a nemzet szülővárosa is. 1776-ban a 13 brit gyarmat képviselői itt írták alá a Függetlenségi nyilatkozatot(Amerika elszakadását a brit birodalomtól), és a város lett a nemrég született Egyesült Államok első fővárosa.

Az első nevezetesség ami mellett elsétáltunk, a MASONIC TEMPLE. Sajnos nem mentünk be, pedig nagyon szerettem volna. A különböző stílusban épült gyűléstermeiről híres. Nevezetes a Keleti Terem(spanyol stílus), Reneszánsz Terem, Egyiptomi Terem...


CITY HALL
A Városháza.
A torony tetején William Penn szobra áll. Bent az udvaron volt két nagyon vicces óriásfej :) .

Bertram, Csilli, Dóri

Dóri én én

A City Hall után elindultunk a Benjamin Franklin Parkway irányába. Csillinél előre, kézzel rajzolt térkép volt :) .

BENJAMIN FRANKLIN PARKWAY
Hatalmas, széles út, két oldalán a különböző országok nemzeti lobogóival. Megtaláltuk a magyart is :D . Szerintem ez az út a város legtipikusabb része. Legalábbis ha valaki a jövőben azt mondja majd nekem, hogy Philadelphia, ennek az útnak a képe lesz előttem. Olyan méltóságot parancsoló, ahogyan a két oldalán ott van az a rengeteg hatalmas emlékmű.

Én Csillit, Csilli Bertramot, Bertram pedig a szökőkutat fotózza :D .

IN HONOR OF BENJAMIN FRANKLIN

Benjamin Franklin

PHILADELPHIA MUSEUM OF ART
A helyről a legtöbbeknek a Rocky film jut eszébe, mikor Stallone futkos a lépcsőn.
A múzeum előtt volt egy kisebb tüntetés. Különféle táblák voltak az emberek kezében, de csak egy feliratra emlékszem: "Security job!". Bertram rábeszélt, hogy vegyek fel egy táblát és álljak be a tüntetők közé. Persze csakis egy fénykép kedvéért.
Két táblát is megfogtam, beálltam...

Stallone :D

Bertram, Dóri és Csilli

Tüntetek, haha

LOVE
Nem maradhat ki a fotózás a híres LOVE szobornál sem.

FRANKLIN COURT
Itt élt és dolgozott Benjamin Franklin.

LIBERTY BELL
"Hirdesd a Szabadságot az egész Hazában" - ezeket a szavakat vésték a Szabadságharang oldalára. A Függetlenségi nyilatkozat elfogadásakor szólaltatták meg. 1846-ban repedés keletkezett az oldalán. Azóta nem szólaltatható meg.
Egy koszos üvegablakon át lehetett megnézni :) .

Estére nagyon hideg lett. Egy Dunkin donuts-ba ültünk be melegedni. Közben az utcán több száz meztelen biciklis kerekezett el mellettünk. Nem tudom mi célból tették, de én jól szórakoztam rajta.


A buszjegyünk hazafelé 9-re szólt, de mivel bőven volt hely a 8-as járaton is, azzal mentünk vissza New Yorkba.

Hogy összefoglaljam az egész napot:
A város nagyon szép. De ez nem csoda, illik is az ország "szülőhelyének" szépnek lennie. Mégis csak az Egyesült Államokról van szó!
Rengeteg dolgot megnéztünk, nem is emlékszem mindenre. Ami a legjobban megmaradt a napból, hogy végignevettem az egészet, ami a társaságnak volt köszönhető. Volt olyan pillanat, hogy ott ültünk egy látványosság bejáratánál, és Csillivel azt kérdeztük egymástól, hogy bemenjünk-e, majd persze nem mentünk be, mert mindannyian egyetértettünk azzal, hogy "olyan jól elbeszélgetünk idekint".
Még fogok utólag képeket feltölteni, mert Bertram sok-kilós, nagyon-nagy gépével olyan jó képek készültek, hogy el fogom őket kérni. A tüntetős képet várom a legjobban, haha.

Csilli, Dóri és Bertram!
Köszönöm a társaságotokat. Hová megyünk legközelebb?

Évi