Mindenről, sokat. És ha ezt végigolvasod, te egy hős vagy :).

BASEBALL ÜTŐ KONTRA SÁRGA TAXI
A kislányt délután 2.30-kor szoktam felvenni a suliból. Utána van 45 percem arra, hogy a 7. sugárútról átérjek az 1. sugárútra, hogy felvegyem a kisfiút is. Ez az utat minden nap kétszer is megteszem gyalog. Miközben sétálok a 19. utcán, keresztezem a Fifth Avenuet, a Broadwayt, a Park Avenuet, Lexington Avenuet....bla-bla-bla, ez senkit sem érdekel, nem is mondom tovább.
Lényeg a lényeg, hogy sosem unatkozom, mert mindig látok valami érdekeset, vagy belefutok egy-két vicces New York-i emberbe. Szoktam is mondani magamban, "Nagy az Isten állatkertje".
Pár nappal ezelőtt például annak voltam szemtanúja, ahogyan egy öreg bácsi nekiesik egy taxinak baseball ütővel. Annyira muris volt, csak nevetni tudtam. Az öreg azt kiabálta, hogy "Na gyere, gyere, szállj ki a kocsiból, üss meg!"
Szegény taxis próbált a kocsival előre menni, vagy hátra, de az öreg olyan fürge volt, hogy mindig megállította a kocsit. Végül a taxisnak sikerült valahogy elmennie.
Nem tudom mi történhetett az öreg és a taxis között, de számomra az élmény maradandó maradt :).

KALIFORNIAI ÁLOM
Mint tudjátok, az au-pairkedés 12 hónapig tart, de utána még kint maradhatsz egy plusz hónapra az Államokban. Ezt a tizenharmadik hónapot "utazós hónapnak" hívják. Ilyenkor a legtöbb au-pair utazgat pár hétig, attól függően, hogy mennyi pénzt sikerült megspórolnia erre az időszakra.
Az én tervem Kalifornia. Meg szeretném nézni San Francisco-t, Santa Barbara-t, Los Angeles-t, Las Vegas-t és a Grand Canyon-t. Ezek után még elrepülnék Hawaiira, hogy ott töltsek 3 teljes napot(persze az az ami majd elmarad :).

A kaliforniai utat még akkor megálmodtam, mielőtt kijöttem Amerikába.
Innen New Yorkból "olcsó" eljutni Kaliforniába. Az olcsó szót azért tettem idézőjelbe, mert természetesen nem olcsó, de ha azt nézem, mennyibe kerülne Magyarországról ezekre a helyekre eljutni, akkor bizony fényévekkel olcsóbbak New Yorkból menni.
Nézzünk egy példa:
New York - Kalifornia(San Francisco) repjegy: 200 dollár ( = egy heti au-pair fizetésem).
Budapest - Kalifornia(San Francisco) repjegy: 1250 dollár ( azaz hétszer drágább mint New Yorkból).
Ugye most már értitek miért spórolunk, és próbálunk eljutni a legtöbb helyre Amerikán belül?

Már körülbelül két hónappal ezelőtt megvolt a teljes terv. Mivel az én utazós hónapom korábban van, mint a többi magyar lányé(Csilli, DC. Dóri, Zsófi), így nem tudok velük menni. Mikor ők mennek Kaliforniába, én már otthon, az iskolapadban fogok ülni. Az első ember akit megkérdeztem, hogy jönne-e velem, természetesen a barátom volt. Mondta, hogy a terv nagyszerű, jön velem :) .
Már annyira megterveztem mindent, hogy azt is tudtam melyik nap indulok, hol hány napot töltök...stb.

Eleinte 20 napos tervem volt, de a barátom azt mondta, hogy csak 2 hetet tud hiányozni a munkából, és egyébként nekem sem biztos, hogy lett volna pénzem 20 napra, így lerövidítettük az egészet két hétre. Szerintem még ez is szupi. Végigmenni Kalifornián bérelt autóval(vagy busszal)...csodás lenne.
Eljutottunk odáig, hogy elkezdjünk lefoglalni mindent, repjegyek, szállás..stb., és ekkor az utolsó pillanatban a barátom azt mondta, hogy nem jó a terv, túl fárasztó, ő pihenni szeretne. Őt igazából nem is érdekli San Francisco, és Las Vegasba meg a Grand Canyon-ba végképp nem akar menni(politikai okokból). Töltsük inkább a vakációt csak San Diegoban( itt csak napozni és pancsolni lehet) vagy csak Hawaiin(szintén napozás és pancsi), mert ő pihenni szeretne, nem pedig folyton úton lenni.
Na ebben a pillanatban az a megálmodott csodás kép ami hetek óta a fejemben volt, összedőlt.

A következő este otthon nem tudtam aludni. Nem haragudtam a barátomra, viszont borzasztóan nagy csalódottságot éreztem. Nem értettem, miért nem mondta hamarabb, hogy a tervem jó neki. Megértem őt, hogy nagyon fárasztó a munkája, és ha vakáción van, tényleg pihenésre van szüksége. Bankár. Ez a mesterség sok stresszel jár, és komoly szellemi munkával.
Azt is megértem, hogy nem vágyik annyira San Franciscoba vagy Las Vegasba. Ő amerikai, és akkor ugrik el egy hétvégére ezekbe a városokba, amikor csak akar.
Nagyon jellemző amerikai tulajdonság, hogy az itteniek alig kíváncsiak az országukban lévő látványosságokra. Ők inkább Európába vágynak. Egy kaliforniai inkább szeretne Párizsba utazni, mint New Yorkba. Ugye, hogy röhej??? Ez van.

Kérdezte a barátom haragszom-e, mondtam, hogy nem, de ő is értse meg, én most vagyok itt Amerikában, most van időm, lesz elég pénzem, így óriási hiba lenne, ha nem néznék meg minden helyet, amit fontosnak tartok, ahová vágyom. Nem értette meg. Azt mondta, majd visszajövök jövő nyáron, és bepótoljuk azt, ami idén kimaradt. Nos, erre inkább nem kezdtem el neki magyarázni, hogy jövőre, friss diplomás fogorvosként lehet inkább munkát fogok keresni, nem pedig az USA-ban utazgatni. Na mindegy.

Egy napi gondolkodás után elugrottam a barátomhoz, és közöltem vele, hogy ő fontos nekem, de az álmom is, így úgy döntöttem nem változtatok a tervemen, hanem elmegyek nélküle Kaliforniába, és egy helyet sem fogok kihagyni. Ha neki nem tetszik, maradjon.
Egyébként valószínűleg életem legnagyobb kalandja lenne, teljesen egyedül nekivágni egy ilyen útnak. Hostel-ben (diákszállók, olcsók, és legtöbbször a város központjában vannak) szállnék meg, ahol rengeteg egyedül utazó diák van, így rengeteg új embert ismerhetnék meg.

A SRÁCAIM
A host gyerekeim továbbra is tündérek. Valamelyik nap nagyon szigorú voltam velük. Rendet rakattam velük a szobájukban és a játszó szobában is. Nagyon kemény voltam. Ott ültem a szoba közepén, és mondtam, hogy ezt tedd ide, azt pedig oda, majd csináld meg ez, majd azt...
Addig nem folytathatták a játékot, még mindent a helyükre nem raktak. Végül lelkiismeret furdalásom támadt, és megkérdeztem őket, hogy:
Én: Gyerekek, nagyon szigorú vagyok?
Gyerekek: Nem Éva, nem vagy szigorú.
Én: De szigorú vagyok. És arra vagyok kíváncsi, hogy nem vagyok-e túl kemény veletek.
Gyerekek: Éva, nem vagy szigorú, hanem nagyon vicces vagy. Mindig vicces vagy.

Na puffff... ehhez nincsen hozzáfűznivalóm.

Egy másik nap hangérzékeny forgatás volt az emeleten, és csendben(= ne ordítozzunk) kellett lennünk, de két gyerek nem tudta abbahagyni a sikítva nevetést. Közöltem velük, ha nem hagyják abba, a papírkorona amivel játszanak, kukába fog kerülni. Nem hagyták abba többszöri figyelmeztetés után sem, így a korona landolt a kukában. Mindkettőnek sírásra görbült a szája. Mondtam nekik, hogy ne csodálkozzanak a történteken, hiszen én figyelmeztettem őket. Kérdeztem őket, hogy ugye igazam van? A kislány odaállt elém, és azt mondta: Éva, igazad van, és kérlek ne haragudj, én nagyon szeretlek.
Csiribú-csiribá....kőszívem meglágyult, kihalásztam nekik a koronát a kukából, és a továbbiakban csendben játszottak vele tovább. A következő alkalommal elég volt egyszer elmondanom, hogy legyenek csendesebbek...


És hogy csak a host szülőkről is beszámoljak:
Továbbra is minden oké. Mióta visszajöttek Mexikóból(mert ők is voltak), egyfolytában normálisak. Az apuka teljesen felhagyott a beszólásokkal, sőt, állandóan viccelődik.
Néha úgy viselkedik velem, mint ha a haverja lennék. Valószínűleg azért, mert jól veszem a poénjait, és ezt értékeli.
Az anyuci szokás szerint kicsit lökött, de ez állítólag természetes minden host anyukánál, így elnézem neki :). A pénzemet megint csak a következő héten, csütörtökön kapom meg, de akkor legalább már megkapom az e hetit is. Szóval úgy ahogy OK.
A mama egyébként túl sokat dolgozik, így nem csoda, hogy stresszes, és képtelen lazítani. Sajnálom szegényt.

MIJE VAN A LÁNYOKNAK
Nem tudom mennyire voltatok 5 évesen felvilágosítva, de én akkor már majdnem mindent tudtam. A host gyerekeim, akik 5 és 7 évesek is igen tájékozottak. Például azt is tudják, hogy a mama hasában van a petesejt, a papa heréjében a spermium, és amikor azok találkoznak, abból lesz az embrió. Persze azt még nem kérdezték meg, hogy hogyan találkoznak...
Remélem tőlem nem is fogják, hanem majd az anyjukról. Persze én is elmondhatnám nekik mi zajlik a hálószobában, de ahhoz szerintem még túl kicsik, és a szüleik joga ezt elmondani.

A játszótéren a kislánnyal a mosdóban voltunk. Éppen a nadrágját húzta föl, mikor belépett az egyik osztálytársa. Öt éves kisfiú. Mondtam neki, hogy legyen szíves menjen ki, mert a kislány még öltözik. Erre a kisfiú nevetni kezdett, és mondta, hogy ő látta már a lányok péniszét. Ettől lefagytam, majd néhány másodpercnyi "adásszünet" után közöltem a kisfiúval, hogy a lányoknak nincsen pénisze, hanem puncijuk van. A kisfiú ezen csak röhögött, hogy ez nem igaz, ő tudja, hogy a lányoknak is péniszük van, csak kisebb.
Ezek után elgondolkodtam azon, hogy szóljak-e az anyjának, hogy a gyereke nem tudja kinek mije van... de végül úgy döntöttem, hogy a felvilágosítás nem az én gondom, a gyerek meg majd meg tudja egyszer az igazat.

Ugyan ezen a napon mikor a két törpével hazafelé tartottunk, telefonon hívott a barátom. Kérdezték a picik, hogy kivel beszéltem. Mondtam nekik, hogy a pasimmal. A kisfiú visszakérdezett, hogy nekem van barátom? Ezek után a kislánytól jött a kérdés hogy "Éva neked van bébi a hasadban?(Nem először kérdezi.)
Mondtam neki, hogy nincsen, amire ő azt mondta, bárcsak lenne.
Na pufff... Azt hiszem én és a kislány nem értünk egyet :).
Erre a kis srác kérdezte, hogy férjnél vagyok-e. Mondtam, hogy nem. Erre a nagyon okos 5 éves kislány beszólt neki, hogy: Persze hogy nincsen férjnél, hiszen nincsen gyűrűje, nézd meg. Megmutattam neki az ujjaimat, ami után nyugtázta, hogy igen, tényleg nincsen gyűrűm, tehát tényleg nem lehetek férjnél.
Röhej, hogy havonta egyszer megkérdezik férjnél vagyok-e, és hogy terhes vagyok-e. :D

YANKEES MECCS
Hajrá Yankees!!!
A Yankees New York nagy baseball csapata. Ha jól tudom, tavaly ők nyertek meg mindent. Vagy valami ilyesmi :).
Öt szembejövő New York-i közül egyen tuti van Yankess baseball sapka, vagy póló :). Kisebb túlzással :).

Csilli kapott két ingyen jegyet a host anyukájától, és elhívott engem magával. Nagyon örültem neki :). Köszi Csilli! I love you! De úgyis tudod :).
Még az au-pair évem elején eldöntöttem, hogy nem fogok úgy hazamenni New Yorkból, hogy nem szurkoltam a Yankeesnek a Yanke Stadionban.
Csilli kiötlötte, hogy venni kéne még jegyet Zsófinak és a barátomnak is, és akkor mind együtt mehetnénk. Így is lett. Én kinéztem neten még két jegyet ugyanabba a szektorba, Zsófi pedig megrendelte őket. A FedEx szállította házhoz. A meccs szombaton(május 1.) egykor kezdődött. Sajnos Zsófi nem tudott eljönni, mert annyira bedagadt a torka, hogy otthon kellett maradnia gyógyulgatni. Annyira sajnálom :( .

Csillivel és a barátommal Bronxban, a stadionnál találkoztunk. Együtt mentünk be, megkerestük a helyünket. Csilli és Papis is elmagyarázta nekem, hogy mi is az értelme a játéknak. Egy európainak a baseball...hogy is mondjam...teljes sötétség, hahaha.
A játék jó volt. Nem egy pörgős játék, de amikor a csapat pontot kapott, egyszerre ugrott fel az egész stadion. A pasim párszor kisodorta a kezemből a fényképezőgépemet :).

Miközben ment a játék, Papis(a barátom) előhozta a kalifornia témát. Ekkor kezébe adtam egy kalendáriumot, minden naphoz oda volt írva, hogy mikor hová megyek. Mondtam neki, hogy ez nekem már fix, nem fogok rajta változtatni, egy helyet sem fogok kihagyni, és biztosan nem fogok rövidíteni az úton. Direkt miatta írtam le mindent naphoz kötve, hogy oda tudjam neki adni, tudjon rajta gondolkodni.
Pár perccel később visszaadta a papírt, amire az volt írva, hogy:
"Nagyon szeretnék a barátnőmmel menni Kaliforniába, és biztos vagyok benne, hogy ez lesz életem legszebb útja."

OXIGÉNT!
New York pár napja elviselhetetlen. Nagyon meleg van, száll a por, tele a levegő pollennel.
Sosem voltam allergiás, de most folyton folyik az orrom. Hú ezt talán nem kellett volna megosztanom veletek :).
Bárcsak egy pár napra elmehetnék valahová máshová, ahol van friss levegő. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer tényleg képes lesz holmi szmog legyengíteni. És a legrosszabb, hogy minden áldott nap ez van.
Mikor hétvégenként elmegyek Bronx-ba a barátomhoz, az tiszta felüdülés.

GAME OVER TE KIS CSÓTÁNY!
Hónapok óta van egy óriási nagy csótány a fürdőszobában.
Mikor éjszaka felkapcsolom a lámpát, elkezdett futkosni a földön, majd elbújik valahová.
Nem félek én sem az egértől, kígyótól vagy békától... megfogom és megsimogatom őket, de a csótány az más tészta. Szerintem a legundorítóbb teremtés a földön. Egytől az egytől félek, sosem nyúlnék hozzá. (A pókhoz sem nyúlok hozzá, de attól legalább nem félek.)
Nos, kitaláltam, hogy kivégzem a fürdőszobai szörnyet. Azóta hívom szörnynek(Monster), mióta először megláttam.

A legjobban úgy lehet egy földön futkosó dögöt kinyírni, ha rátaposol :). Nos, ezzel senkinek sem mondtam újat :D.
Az első próbálkozások nem jöttek össze, mert hiába próbáltam rátaposni, végül nem mertem, mert "Mi van ha ráugrik a papucsomra?".
Aztán tegnap végre... sikerült rátaposnom, de csak a felére, le is szakadt a kis Monster potroha. Szépen ráraktam egy kiló WC-papírt, majd azzal a wcbe dobtam és lehúztam. Bye-bey Monster!
Monster halott, Évike pedig végre nyugodtan fésülgetheti a haját a fürdőszobában. Hehehe.


JÖN A CSALÁDOM, MAJD VISZNEK ENGEM IS HAZA
Jön a családom New Yorkba. El sem hiszem :). Milyen klassz lesz! Rég nem láttam őket.
Már megvannak a repülőjegyek is. Nővérem augusztus 6-án jön Kuala Lumpurból(Malájzia), a családom többi tagja(apu,anyu,hugi) pedig egy nappal később, augusztus 7-én érkeznek Magyarországból.
Még aznap felülünk egy buszra, és elmegyünk Washington DC.-be 2 napra, majd utána visszajövünk New Yorkba, és 6 napot fogunk itt eltölteni.
Nekem ez lesz az utolsó hetem. Kiráz a hideg, most, hogy írom ezeket a sorokat.
Nem csak a családom repül haza augusztus 16-án, hanem én is. Már megvan a repülőjegyem.
Indulás New Yorkból aug. 16-án délután 4-kor :( , érkezés Budapestre másnap reggel 8.40-kor :) . És aztán irány egy kisbolt kakaós csigáért :).
Egyébként nem egy géppel megyünk haza. A családom két órával később érkezik majd vissza Magyarországra.

LEFOGLALTAM, ELDŐLT A VAKÁCIÓ, IRÁNY KALIFORNIA!
Igazából ezt a bejegyzést több mint egy héttel ezelőtt kezdtem el írni.
Így, az elején írtakhoz képest, már vannak fejlemények.
Először is... eldöntöttem, hogy biztosan nem megyek Hawaii-ra.
Már voltam Mexikóban, és valószínűleg Hawaiin ugyanazt látnám(szép tenger, őserdő...stb.). Hawaii-ra majd akkor fogok elmenni, ha legalább egy hetem, és több pénzem lesz rá, mint most van. Sajnos 3 nap alatt nem látnék sokat, és azért a kevésért viszont nem szeretnék repjegyet fizetni.
Viszont, hogy kárpótolva legyek, Hawaii helyett megyek San Diegoba :) . Hát nem észveszejtő???
Na és ezzel a cserével 500 dollárt spórolok a repjegyek árán(hurrá!).

Miután ezt jól megfontoltam, nekiálltam cselekedni is. Tegnapelőtt lefoglaltam 3 repjegyet :).
New York - San Francisco, San Diego - Las Vegas, Las Vegas - New York. Indulás július 24-én, érkezés vissza New Yorkba augusztus 5-én.
Áááááááááááááá, én most olyan boldog vagyok :). El sem tudjátok képzelni.
Remélem senkiben sem keltek irigységet, de ha mégis, azt üzenem, hogy "Gyere ki au-pairnak, és akkor utánunk tudod csinálni!".

Nagyon sajnálom, hogy olyan sokan irigyek és rosszindulatúak lesznek a blog olvasása során.
Ez mindig elszomorít.
A blogomat egy nagy élménybeszámolónak szántam.
Mikor még én otthonról olvastam mások blogjait, azok rám ösztönzően hatottak. Együtt örültem az au-pairekkel, és arra gondoltam, hogy "Húúú, ez nekem is menni fog."
És igen, igazam volt, mert most New Yorkban élek, és már biztos, hogy július végén megyek Kaliforniába :). És most nagyon emelkedett a hangulatom, és happy vagyok.
Az sem számít, hogy a napok óta tartó 23-30 fok leesett 8-13 fokra, és folyton esik odakint.
A spórolás nagyon jól megy, hiszen lényegében semmire sem költök(azt leszámítva, hogy néha veszek a pasimnak vacsit, mert a közelemben van az a bolt, ahol a kedvenc salátáját és sütijét lehet kapni :) ).
Egyébként ma délután felhívott telefonon, hogy biztosan jön velem Kaliforniába. Támogatja a tervemet, kivéve az utolsó két napot, mert Arizona Államba politikai okokból(áááá, ne mááár!) nem hajlandó belépni, mert azok csúnyán bánnak a bevándorló mexikóikkal. Tehát Las Vegasban(bár ez Nevada) és a Grand Canyonba(Arizona) valószínűleg egyedül megyek. Who cares? :)
Holnap este munka után megyek Bronxba, hogy megbeszéljük a foglalásokat. Jupííí :).

ÚJ KONYHA ÉS NAPPALI
Ó bárcsak látnátok, hogy mi folyik most itthon a stúdióban.
Egyik nap, mikor hazaértem, nem akartam hinni a szememnek. Felépítettek egy csodaszép konyhát a stúdióban(vagyis 3 napon keresztül építették a designerek).
Ez azért meglepő, mert ez egy green screenes stúdió, azaz nem igazán szoktak díszletet felépíteni, mert azt inkább egyszerűen csak a film mögé teszik egy számítógépes trükkel.
Host apukám mondta, hogy menjek föl vele a másik stúdióba is, mert ott pedig egy egész nappali van. Igen, tényleg az volt. Hihetetlen, ahogyan bevarázsolnak egy "házba" egy másik "házat".
Korábban írtam, hogy kisbaba casting (válogatás) volt. Nos, azóta meg is találták a megfelelő kisbabát és anyukáját, és velük fognak egy bizonyos márkájú babyételnek reklámot forgatni. Vagyis pontosabban ma volt a forgatás a fölső stúdióban(a nappaliban), és holnap lesz idelent(a konyhában), és ha nem fogok túl sokáig elidőzni a gymben, akkor majd belenézek a munkálatokba :).


És még csak annyit, hogy három nap múlva Csilli, Zsófi, (DC.)Dóri és én megyünk Chicago-ba.
Can you belive it?
Nice au-pair life :).